A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka. Ez a több szereplős, dramatikus játék a karácsonyi játékok legrégibbike: a 11. századtól kezdve van róla adat, akkoriban templomokban adták elő. Az első magyar szövegek a 17. századból erednek. Az utóbbi két évszázad paraszti betlehemezésének elmaradhatatlan része a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka. A betlehemezők házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal, ez elmaradhatatlan kellék volt, s ma is az. A 17-18. századi betlehemes szövegekben a szálláskeresés, a pásztor játék, a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet rendszerint együtt szerepel. A háromkirály-jelenet különben a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyes betlehemes játékokban megmaradt a háromkirály-jelenet, az angyalokon, pásztorokon kívül a háromkirályok is szerepelnek . A betlehemezés és a vízkereszti háromkirályjárás része lehet az úgynevezett Heródes-játék, mely a napkeleti bölcsek látogatását mutatja be Jézusnál, és Heródes haragját; esetleg a betlehemi gyermekgyilkosságról is szót ejt. A Heródes-játékok főként vízkeresztkor kerülnek előadásra, néhol azonban a karácsonyi pásztorjátékkal együtt a betlehemes játék részét képezik. A betlehemezés egyes jeleneteit gyakran.külön szokásként adták elő. Így például a Szállást keresést a Szent Család az advent időszakában, ennek egyik változatát bölcső járásnak nevezik . A betlehemezés fő kelléke a jászol vagy templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható, valamint angyalok, állatfigurák. Nagysága változó, előfordul egy méter magas vagy ennél nagyobb betlehem is. Az erdélyi típusú betlehemes hosszabb lélegzetű, misztériumszerű, liturgikus és epikus elemekkel átszőtt 12-20 szereplős játék. Rendszerint elő- és utójátéka is van, előadása különösen nagy előkészületet, betanulást igényelt. Legarchaikusabb jelenetei a 17., 18. századig vezethetők vissza. Az angyalokon, pásztorokon kívül szerepelhet Szűz Mária, Szent József, futár, király. Jellegzetes jelenete a szálláskeresés. Érdekessége, hogy a pásztorok állatálarcot is viselhetnek. Általában felnőtt férfiak, legények játszották, akik a játékot kellő komolysággal, liturgikus szolgálat igényével adták elő. A betlehemi rendtartás előírja, hogy a betlehemezésben résztvevőknek: "nem szabad a kocsmahelységeken forogni, fonóseregbe lányokhoz járni, az utcákon néma csöndben kell járni, továbbá nem szabad világi éneket énekelni. Mindezeket meg kell tartani attól a naptól, amikor próbálni kezdik egészen vízkereszt napjáig". Aki ennek nem tett eleget, azt megbüntették, bármilyen rossz idő esetén a templomot mezítláb, hajadonfővel háromszor meg kellett kerülnie. (Forrás: a netfolk.blog.hu bejegyzése alapján) (Fotók: reposzt.hu / szekelyhon.ro - csíkszentkirályi betlehemezők a csíkszeredai Vár téren) http://szekelyhon.ro/magazin/latogatos-hagyomanyaink/print
