Hmm ez Érdekes Kegyetlen Igazság: 1989-ben Iliescu Hívta A Szovjet Csapatokat Romániába.

A Szovjetunió hadserege végül nem jutott el Romániába

Egy, a lengyel külügyminisztérium archívumában felfedezett dokumentum megerősíti, hogy 1989. december 23-án Ion Iliescu és Silviu Brucan arra kérte Moszkvát, küldjön katonákat Románia területére. A dokumentum tartalmát megerősítik a román Forradalom néhány kulcsfontosságú szereplőjének vallomásai.

Egy szokatlan dokumentum megerősíti, hogy 1989. december 23-án Ion Iliescu a szovjet csapatok védelmét kérte. Abbéli félelmében, hogy elveszítheti a hatalmat, a leendő elnök fegyveres védelmet kért a Szovjetunió Nagykövetségétől.



Ion Iliescu telefonon beszél. Balján Petre Roman, jobbján Adrian Sârbu (fotó: Adevărul)

A Szovjetunió hadserege nem jutott el Romániába, azonban hazánk területére 1989-ben több tízezer „turista" és „szakember" szivárgott be, akiknek titkos küldetésük volt. Ezek csak 1990 szeptemberében vonultak vissza, amint azt Petre Roman, volt miniszterelnök is elismerte. Konkrétan, Iliescu kérésére – a lengyel külügyminisztériumban megőrzött dokumentum szerint – a szovjet válasz így hangzott: „a Szovjetúnió kész arra, bármilyen segítséget megadjon, kivéve a katonai beavatkozást".

Mazilu 1991-es vádjai

A szóban forgó dokumentum több vallomást támaszt alá, amelyek Ion Iliescu kéréséről szólnak. Egyebek mellett a következőkről van szó: Dumitru Mazilu, a Nemzeti Megmentési Front (FSN) alelnöke, Ion Hortopan tábornok, a Gyalogság és a Tankok 2009-ben elhunyt egykori parancsnoka, illetve Ştefan Dinu nyugalmazott altengernagy, aki 1989-ben a Katonaság Hírszerzési Igazgatóságának vezetője volt.

Bár jelenleg megtagadja 19 évvel ezelőtti vallomását, Dumitru Mazilu „Az ellopott forradalom. Napló hazámnak (1. kötet)" című könyvében azt írta, hogy december 23-án „elvi okokból ellenezte a szovjet katonai beavatkozást". Az intervenció kérelmezéséért közvetlenül Iliescut teszi felelőssé: „Senki nem kommentálta Ion Iliescu elmondásait. Éppen tőle tudtam, hogy december 23-án szovjet katonai segítséget kértek… Csak később értettem meg, hogy a Sevardnadzeval való találkozóra miért nem hívtak meg. Ez volt az egyetlen olyan találkozó egy fontos külföldi elöljáróval, amelyen nem vettem részt. December 23-án ELVI OKOKBÓL elleneztem a szovjet katonai beavatkozást (a kiemelés Dumitru Mazilu könyvében szerepel így – szerk.) A fiatalok határozottan ellenálltak ennek a javaslatnak. Guşă tábornok támogatott minket". Akkoriban Eduard Sevardnadze volt a szovjet külügyminister, akit az foglalkoztatott, hogy az új hatalom Romániában hű marad Moszkvához, vagy sem.

Guşă kétségbeesett



A román vezérkar főnöke, Ştefan Guşă (fotó: Adevărul)

A román vezérkar főnöke, Ştefan Guşă, 1989 decemberében ellenszegült Iliescunak, és visszautasította, hogy szovjet fegyveres támogatást kérjen. 1993 szeptemberében Guşă azt nyilatkozta az 1989-es romániai fordulat eseményeit vizsgáló szenátusi bizottságnak, hogy december 22 éjjelén Iliescu – aki a honvédelmi minisztérium székhelyén tartózkodott – megpróbálta meggyőzni a szovjet hadsereg behívásának szükségességéről. A bizottság archívumában fennmaradt dokumentumok szerint, Guşă azt mondta Iliescunak: „Nem, Iliescu úr, nincs erre szükség. Ne kövesse el ezt a hibát! Nincs szükségünk semmilyen segítségre. Nem erre van szükségünk!" Majd idegesen az kiabálta: „Nem, Iliescu úr, nem! Hagyjuk a francba az oroszokat!"

A tábornok szégyenlősen elnézést kért a nyelvezetért, amelyet idegesen használt. Guşă a kihallgatás után 6 hónappal rákban meghalt. Ion Hortopan is megerősítette a szenátusi bizottságnak, hogy Iliescu tárgyalt a szovjetekkel. „Abban a nehéz helyzetben, 23-án volt egy beavatkozás a Szovjetúnióban. Sor került egy telefonhívásra". Arra a kérdésre, hogy ki telefonált, Hortopan azt válaszolta: „Ion Iliescu elnök úr".




A lengyel nyelvű dokumentum (fotó: Adevărul)

Négy nappal később Iliescu magatartása enyhén megváltozott. A kulcsszemélyiségek egyike ebben a történetben a Szovjetúnió romániai nagykövete, Evgheni Tiajelnikov ajánlatot tett neki azon a december 27-i hivatalos találkozón, amelyen jelen volt Petre Roman is. Iliescu, aki már átvette a hatalmat Romániában, homályosan reagált.




A lengyel nyelvű dokumentum román fordítása: A Nemzeti Megmentési Front nevében I. Iliescu és S. Brucan katonai segítséget kértek a Szovjetúnió Nagykövetségétől, mert egyedül nem tudják megoldani a helyzetet (fotó: Adevărul)

A „terrorizmus" megszűnése

Ştefan Dinu elkészítette 1989. december 23-a kronológiáját. Az események sora a 2009-ben megjelent „Diszkrécióra ítélve" című könyvében található. „Egy, a terroristákkal való konfrontálódással teljes éjszaka után, december 23-án dél körül Eftimescu Nicolae tábornoktól, a vezérkari főnök helyettesétől azt kérték, hogy külföldi katonai kapcsolatai révén érdeklődjön az orosz vezérkarnál, hogy lehetne-e számítani egy esetleges katonai segítségre a terroristák ellen?" A 229. oldalon jön a következtetés: „Az orosz vezérkarral való konzultáció a terroristák ügyében azoknak a kollektív javaslata volt, akik egy estével korábban az ideiglenes vezetést alkották". Maziluval ellentétben, Dinu egyike volt azoknak, akik szükségesnek látták az orosz beavatkozást, bár nem tartotta megoldásnak az orosz katonai egységek felhasználását.

„Felhívtuk Gorbacsovot"

A „december 23" epizód a külföldi sajtó figyelmét is felkeltette. A „Le Figaro" 1990. január 3-i számában a negyedik oldalon megjelent cikkben Mihai Lupoi forradalmár ezt nyilatkozta: „Szeretnénk ugyanakkor a Szovjetúnióval való kapcsolatainkat fejleszteni, de feltételek nélkül. December 22-én mi hívtuk fel Gorbacsovot, és nyíltan megkérdeztük, hogy be fog avatkozni Ceauşescu támogatása érdekében. Ő azt válaszolta, hogy egyetlen másodpercre sem tevődött fel ez a kérdés. Ám mi természetesen készen állunk a Kelet-Európával való együttműködésre. Sőt, mi vagyunk azok, akik ezt kérjük."




Nicolae Militaru, a kém (fotó: Adevărul)

Lupoi kijelentésében a „mi" könnyen megmagyarázható. 1989 decemberében Mihai Lupoi egy „egyszerű" parancsnok volt. Ő volt az első, aki a televízióban bejelentette, hogy Nicolae Militaru, bizonyítottan szovjet kém, átveszi a román hadsereg vezetését. Tavaly, az „Adevărul" bizonyítékai által sarokba szorítva Lupoi beismerte, hogy a szovjet katonai felderítés bukaresti főnökével jó kapcsolatokat ápolt: „Maiorovval baráti viszonyban voltunk. A fiamnak finom dán kekszet hozott".
forrás: Nagy Enikő (az Adevărul cikke nyomán) / címlap: badpolitics.ro
Kolozsváros - Kegyetlen igazság: 1989-ben Iliescu hívta a szovjet csapatokat Romániába - .