A világ nagy része tanúja lesz az égi jelenségnek, amire csak azért nem írjuk most azt, hogy "csodás", mert egyáltalán nem az. Egy átlagos évben a Földről 12 teliholdat láthatunk, egyet-egyet minden hónapban. De van olyan kivétel, mint most 2015-ben, amikor 13 telihold tűnik fel az égen. Ez azt jelenti, hogy egy hónapban kétszer van telihold. Ezt nevezik "Kék Holdnak". A Kék Hold tehát valójában nem égi jelenség, hanem naptári esemény. Pénteken a második teliholdunk lesz júliusban (az első 2-án volt), és ez lesz a nyolcadik telihold az évben. A "Kék Hold" (Blue Moon) elnevezés elsősorban az angolszász kultúrában honos. Az elnevezésnek semmi köze sincs a kék színhez és a jelenségnek nincs természettudományos jelentősége, mivel a naptárszámításunk teljesen önkényesen választott beosztású. Egy holdhónap átlagosan 29,530589 áll, ami az összes naptári hónapnál rövidebb, kivéve a februárt. A maradék fél vagy másfél napok eredményezik, hogy bizonyos években eggyel több teliholdat láthatunk. A természet egyébként képes kék színű Holdat produkálni a nagyobb vulkánkitöréseket követően, mikor hatalmas mennyiségű hamu éri el a Föld légkörének tetejét. Ez történt például 1883-ban az indonéziai Krakatau vulkán kitörésekor. A hamufelhő apró, 1 mikrométer méretű részecskékkel volt tele, amely pontosan a megfelelő méret volt a piros szín leárnyékolására, míg a részecskék a többi színt szabadon átengedték. A hamufelhőn átvilágító holdsugarak így kék, időnként zöld színben pompáztak. A kék Hold évekig gyönyörködtette az embereket a kitörés után.
