Tudomány Kelták, részeges Jack, halloween, és a halottak napja

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2017. november 02..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    78,957
    Kapott lájkok:
    4,637
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    November elsején és másodikán gyertyafénybe borulnak a temetők. A hozzátartozók felkeresik halottaik sírját, melyeket csokrokkal és koszorúkkal díszítenek fel. Mint sok egyházi ünnepnek, ennek is pogány gyökerei vannak, amely egészen a kelta időkig nyúlik vissza, amikor a kelták november elseje körül nagy tüzek gyújtásával az elmúlást és az új kezdetet ünnepelték.

    Az ősi kelta ünnepnek megmaradtak a nyomai


    A kelták a jelenlegi naptár szerinti november elsején rendezték meg Samhain ünnepét. Hagyományuk szerint ez a nap volt az évzárás és az évkezdés napja, aminek tiszteletére nagy tüzeket raktak.

    [​IMG]

    Samhain ünnepén nagy tüzeket gyújtottak

    Forrás: El Blog de Megia Celta

    Pásztornép lévén, ezen a napon pároztatták juhaikat, egy részüket azonban levágták, a húsból egy kis adagot rituálisan megettek, a nagyobb hányadát pedig eltették a szűkös téli hónapokra.

    [​IMG]

    Kelta harcos és asszonya - a kelta viseletet bemutató rekonstrukció. Samhain, az elmúlás és újjászületés ünnepe volt a kelták hagyományában

    Forrás: Picasa

    Étel-és italáldozatot mutattak be az ősöknek – korábban emberáldozatot - , és

    Samhain napjának még ma is megvannak a nyomai:

    Írországban az ünnep előestéjén kitakarítják a házat és ételt, italt hagynak az asztalon éjszakára a családi szellemeknek.

    Nem csak a holtaknak, hanem a szerelemnek is áldoztak


    Samhain előestéjén a természeti törvények érvényüket vesztik, az idő megszűnik. Ez a nap nem tartozik sem az óévhez, sem az újévhez.

    Leomlik a fal élők és holtak közt, és a kelták hiedelme szerint ilyenkor a halottak lelkei az élők közt mászkálnak.

    Az időtlenségre utalt, hogy ezen a napon szükség esetén szökőnapot iktattak be.

    [​IMG]

    A kelták hitvilága szerint Samhain napján megnyílt az átjárás a túlvilágból

    Forrás: ABC.es

    Erre a korra jellemző volt, hogy mindenben az egyensúlyra törekedtek. Így volt ez Samhain ünnepén,

    ami nem csak a holtak napjának számított, hanem a szerelemnek is áldoztak ekkor.

    Samhain ünnepén a kelta törzsek áldozatot mutattak be hódítóiknak, valamint győzteseiknek is, és hitük szerint ekkor feltárultak az alvilági istenek csodálatos helyei.

    [​IMG]

    A kelták szerint Samhain napján megnyílik az alvilág

    Forrás: Tess Whitehurst

    A Samhain a szezonváltozásról, a természet szunnyadására való felkészülésről szólt, ahogy a nyár, illetve az ősz télre váltott. Samhain napján minden évben közösségi találkozót tartottak, begyűjtötték télire az erőforrásokat, és az állatokat visszahozták a legelőkről.

    [​IMG]

    A kelták az átmenet napját természetfelettinek tartották

    Forrás: IHMC Public Cmaps

    A kelták az évnek ilyen átmeneti pillanatait speciálisnak és természetfelettinek tartották,

    ezért úgy vélték, ez az ideje a halállal való kommunikálásnak is. Hitük szerint a holtak ekkor át tudnak kelni egyik világból a másikba.

    Pogány gyökerei miatt sátáni ünnepnek tartották


    Oly jelentős volt ez az ünnep, hogy a keresztény egyház nem hagyhatta figyelmen kívül, és felvette saját ünnepei sorába, majd 835-ben megtette mindenszentek napjává. Ehhez a Bibliából találtak megfelelő magyarázatot, méghozzá a Jelenések könyvében.

    [​IMG]

    Az apokalipszis négy lovasa Albrecht Dürer fametszetén

    Forrás: Tyndale Theological Seminary

    A keresztények sokáig úgy vélekedtek, hogy a halloween pogány gyökerei miatt sátáni ünnep,

    de szó sincs erről, mivel semmi köze sincs a sátánimádathoz. Bár nincs bizonyítva a közvetlen kapcsolat halloween szokása és a Samhain között, több néprajzkutató úgy véli, hogy a mindenszentek ünnepe és Samhain összeolvadásából, a pogány és keresztény hagyomány elemeiből alakult ki a halloween.

    [​IMG]

    Egyes etnográfusok szerint a Samhain és a halottak napja elemeinek összeolvadásából alakult ki a halloween hagyománya

    Forrás: Origo

    Mindenszentek napján az élők köszöntik az üdvözülteket,

    amely magába foglalja a kanonizált és a nem kanonizált szentek tiszteletét is. A keresztény hagyomány szerint ezen a napon az élők és az üdvözültek képletesen egymásra találnak.

    [​IMG]
    Forrás: Getty Images/iStockphoto/Linda Bucklin

    A katolikus felfogásban az Úr előtt az élő és holt hívek egyaránt közösséget alkotnak.

    Az élők a küzdő egyház, a holtak a szenvedő egyház, az üdvözültek pedig a diadalmas egyház képviselői,

    a keresztény tanítás szerint. A katolikus mindenszenteknek saját liturgiája volt: a Bibliából gyűjtötték össze az idézeteket. Mindenszentek napja mára a halottak napjának lett a vigíliája.

    A középkorban nem a szomorúság, hanem vigadalom jellemezte a halottak napját


    A halottak napja a katolikus egyházban november másodika, és ha ez vasárnapra esik, akkor pedig november 3. Ezen a napon emlékezünk meg a tisztítótűzben szenvedőkről, vagyis az élő egyház a szenvedő egyházról. Előző nap délutánján, a halottak estéjén szokás a sírokat rendbe hozni, virággal, koszorúval díszíteni, és ilyenkor mécsesek fényárjában úsznak a temetők.

    [​IMG]

    Halottak napján fényárba borulnak a temetők

    Fotó: Pályi Zsófia - Origo

    A kereszténység körében a cluny bencés szerzetesek terjesztették el ezt az ünnepet,

    a 10. században. A régi időkben faluhelyen ilyenkor vigadalom volt, tort ültek, és mint a kelták idején, éjjelre megterítették az asztalt, amelyen ételt és italt hagytak, mert a kora középkori ember hitvilága szerint a holtak szellemei ilyenkor jöttek látogatóba.

    [​IMG]

    Pieter Bruegel Parasztlakodalom című festménye 1568-ból. A középkorban a mennyegzői evészethez hasonló lakomával ülték meg a halottak napját is

    Forrás: Wikimedia Commons

    A bolyongó lelkeknek lámpást is gyújtottak, hogy odataláljanak a házhoz. Másnap aztán az élelmet szétosztották a temető kapujában gyülekező szegények között. Az alamizsnaosztás olyan helyen is szokássá vált, ahol nem vendégelték meg az elhunytakat.

    A 20-as években vandál tettekké váltak a halloweeni csínytevések


    Mindenszentek előestéje az angolszász országokban a Halloween, amikor töklámpásokat faragnak, és ez a csintalankodás ideje is. Halloween napján jelmezbe öltöznek az emberek, a gyerekek pedig ajtóról-ajtóra kopogtatna és cukorkát kérnek. És ezen a napon meglepetésszerű csínytevésekre is számítani kell.

    [​IMG]

    A halloweeni jelmezviselési szokások mind a mai napig fennmaradtak

    Forrás: PlentyOfFish Blog

    A régmúlt időkben a halloweent tartók álruhába öltözve bekopogtak a házakba és ételért cserébe elmondtak egy imát, vagy előadtak egy rövid darabot, komédiát.

    Halloween szokását az ír bevándorlók vitték magukkal az Egyesült Államokba,

    amikor a 19. század első felében az éhínség elől tömegesen Amerikába menekültek.

    [​IMG]

    Halloween szokását ír bevándorlók terjesztették el Észak-Amerikában, a 19. században

    Forrás: Halloween Wallpapers

    Az 1800-as évek végére a halloween megtartása általános szokássá vált az észak-amerikai kontinensen. Az USA-ban és Kanadában a vaskosabb csínytevésekhez tartozott, hogy felborították a kerti árnyékszéket, vagy hogy kinyitották az udvari kapukat, és tojással összekenték az épületek falát.

    [​IMG]

    Az 1920-as 30-as évekre Amerikában a halloweeni csínytevések vandál tettekké dagadtak

    Forrás: Halloween History/Facebook

    Az 1920-as 30-as évekre az ünnepből rendetlen utcabál lett,

    és egyre komolyabbá váltak a csínytevésnek már aligha nevezhető vandál tettek,

    ami miatt szigorú hatósági rendelkezéseket léptettek életbe halloween napján. A 20. század közepére a halloween a gyerekek ünnepévé szelídült, és ennek köszönhetően ismét meredeken kezdett emelkedni az ünnep népszerűsége, amibe újfent bekapcsolódtak a felnőttek is.

    Részeges Jack, aki az ördöggel alkudozott


    A halloween ma már elképzelhetetlen töklámpás nélkül, amelynek eredete egy régi legendához kötődik. A legenda szerint Jack, a részeges farmer az ördöggel alkudozva pórul járt, mert halálakor a menny és a pokol kapuja egyaránt zárva maradt előtte.

    [​IMG]

    Ír répalámpás, ami Jack, a részeges farmer legendájából származik

    Forrás: Origo

    Arra kényszerült, hogy a tisztítótűz sötétjében vándoroljon,

    ezért Jack fehérrépából készített egy lámpást, amelybe egy darab égő szenet tett,

    hogy ez vezesse elveszett lelkét az alvilág labirintusában. Erre vezethető vissza, hogy halloweenkor a közösségek Írországban répalámpást készítenek, hogy elijesszék Jacket és más makacs szellemeket.

    [​IMG]

    A répalámpás Amerikában alakult át töklámpássá

    Forrás: Origo

    A répalámpásból akkor lett töklámpás, amikor az ír bevándorlók Amerikában tömérdek mennyiségű, és a répánál jóval könnyebben faragható narancsszínű sütőtökre leletek. Mára óriási, több mint 100 millió dolláros forgalmat hozó üzletté vált halloween idején a lámpásnak való tök árusítása.

    Festum omnium sanctorum


    A mindenszentek napjáról (Festum omnium sanctorum) már a 4. században is megemlékeztek a pünkösd utáni első vasárnapon. (Az ortodox keresztények ma is ekkor tartják az ünnepet.) A 8. században november elsejére, a kelta Samhain ünnep napjára tették át az „összes szentek ünnepét”,

    hivatalosan pedig 835-ben iktatták be a keresztény ünnepek sorába, Jámbor Lajos frank császár kezdeményezésére,

    és IV. Gergely pápa engedélyével.

    [​IMG]

    IV. Gergely pápa

    Forrás: Wikimedia Commons

    A mindenszentek napjának megünneplése a 14. századra terjedt el az egész római katolikus egyházon belül. Szokássá vált harangoztatni a család halottaiért, a középkorban a halottak napján ételt adtak a szegényeknek, megterítettek az elhunytaknak, és minden helyiségben lámpást gyújtottak az emlékükre.

    [​IMG]

    Halottak napján a keresztények az elhunyt hozzátartozóikra emlékeznek

    Fotó: Pályi Zsófia - Origo

    Voltak falvak, ahol ekkor választottak bírót, vagy fogadták fel a cselédeket.

    A katolikus egyházban ezen a napon elimádkozzák a mindenszentek litániáját a temetők nagykeresztjénél, és megáldják az új síremlékeket.

    [​IMG]

    Üdvözülés és elkárhozás Michelangelo monumentális Utolsó ítélet című freskóján, a Sixtus-kápolnában

    Forrás: Wikimedia Commons

    A katolikusok hittétele szerint azoknak a lelke, akik nem azonnal üdvözülnek vagy kárhoznak el, először a purgatóriumba, a tisztítótűzbe jut, ahol az elhunyt lelkének meg kell tisztulnia, és ebben tud segíteni a hozzátartozó november másodikán, a halottak napján, az elhunyt lelki üdvéért mondott imádsággal.

    [​IMG]

    Halottak napi mécses

    Fotó: Pályi Zsófia - Origo

    Mindenszentek napján viszont azokról emlékeznek meg a hívők, akik már üdvözültek, és bejutottak a mennyek országába.

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...