Javult a háztartások jövedelmi helyzete és nőtt az átlagos életszínvonal Magyarországon, tavaly mintegy 4,7 százalékkal emelkedett a reáljövedelem és a legszegényebbek jövedelme nőtt leginkább, 5-6 százalékkal az előző évhez képest, többek között ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala, 2015 című kiadványából. Kincses Áron, a KSH életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztályának helyettes vezetője azt mondta, hogy a mélyszegénységben élők számának csökkenése folytatódott, a 2014. évi 293 ezerről 185 ezerre, arányuk pedig 3 százalékról 1,9 százalékra mérséklődött. A gyerekszegénység csökkent a legjobban Fotó: Polyák Attila - Origo A kedvező gazdasági környezet miatt többet költöttek a magyarok össztársadalmi szinten, a kiadások a 2008-as gazdasági válság előtti szint fölé emelkedtek. Tavaly a háztartásokban 979 ezer forintos egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása jutott. Ez 7,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Régiók szerinti különbségek A háztartások jövedelmi helyzete az ország különböző régióiban jelentősen különbözik. 2015-ben a legjobb helyzetben továbbra is Közép-Magyarország volt, ahol az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 338 ezer forint, ez 16 százalékkal magasabb, mint az országos átlag - írja a KSH 46 oldalas részletes tanulmánya.. Az Alföldön nehéz az élet Legkevesebb éves átlagos jövedelme az Észak-Alföld régióban élőknek van. Egy főre vetítve 917 ezer forint. A régió lemaradása kismértékben nőtt 2014-hez képest: a jövedelmi szint az országos átlaghoz képest 2015-ben 20,3 százalékkal alacsonyabb volt, míg 2014-ben 17,3 százalékkal maradt el az átlagtól. Az országos átlagot meghaladó fejenkénti nettó jövedelemmel Közép- és Nyugat-Dunántúlon rendelkeztek a háztartások (106,5 és 104,6%). A jövedelemszerkezetet vizsgálva elmondható, hogy a munkából származó jövedelem legnagyobb részarányt Dél-Alföldön képviselt (71,7%), legkisebbet Dél-Dunántúlon, ahol az összes jövedelem 63,6 százalékát tette ki. Az egy főre jutó munkanélküli ellátások Észak-Magyarországon voltak a legmagasabbak. 2 és fél millióan szegények A teljes népesség 26,3 százaléka, azaz 2 millió 541 ezer ember volt a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziója szerint hátrányos helyzetben. 2015-ben az előző évhez képest 1,9 százalékponttal tovább csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. Kerámiafoglalkozás mélyszegénységben élő gyerekeknek és szüleiknek Gyöngyöspatán Forrás: MTI/Balogh Zoltán Janák Katalin, a KSH életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály vezetője a szegénység mérésére használt indikátorokról elmondta: a KSH azután döntött azok kizárólagos alkalmazásáról, hogy a hivatal által tavaly bemutatott, létminimum-számítás megújítására vonatkozó két javaslatról szóló egyeztetések nem hoztak eredményt. Az új mérőszámokra részben azért sem sikerült szakmai konszenzust kialakítani, mert a szakmai párbeszéd helyet politikai vita alakult ki a létminimum felülvizsgálata körül - jegyezte meg a főosztály-vezető. Létminimum-számítás kellene Janák Katalin azt mondta, hogy a létminimum-számítás átalakítására azért is lenne szükség, mert a létminimum hazai elnevezése köznyelvben a mélyszegénységre utal, de valójában a 2015-ig számított létminimum értéke az átlagos jövedelemhez közeli érték. A létminimum-számításra vonatkozó sztenderd nemzetközi módszertan egyelőre nem létezik, jelenleg az úgynevezett laekeni indikátorok módszertana az egyetlen elismert eszköz, amit 2005 óta közöl a KSH. Összesen 1 millió 398 ezer ember élt a szegénységi küszöb alatti, vagyis évi 887 ezer forintból.A legnagyobb mértékű javulás a gyermekszegénység területén történt, a 18 év alattiak körében a szegénységi arány 25 százalékról 19,9 százalékra csökkent,ami 5,1 százalékpontos javulás 2014-hez képest. Folytatódott a súlyos anyagi deprivációban élők aránynak csökkenése: míg 2014-ben a népesség 19,4 százalékát érintette, addig 2015-ben 16,2 százalékát. A háztartások három legnagyobb kiadási tétele: élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 240 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 210 ezer forintot, közlekedésre és szállításra éves szinten fejenként átlagosan 109 ezer forintot fordítottak. A szubjektív jóllét A szubjektív jóllét vizsgálata arról szolgáltat információkat, hogy az emberek miként élik meg mindennapjaikat és érzik magukat. Az élettel való elégedettségre adott válaszok átlagértéke 2016-ban – egy 0–10-es skálán – a felnőtt lakosság körében 6,1 ponton áll. Ez a szám 2013 óta nem változott. Az élettel való elégedettség a fiatal felnőttek körében a legmagasabb, a 45–54 éves korcsoportig az életkor előrehaladtával jelentősen csökken. A közterületen való biztonságérzet az elmúlt években folyamatosan nőtt hazánkban. A községekben élők 81, a fővárosiak 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyedül, sötétedés után is biztonságban érzi magát lakókörnyezetében. Let's block ads! (Why?) Forrás...
