[center:2s9j8cg2]Kétszer olyan poros a Föld, mint egy évszázada Bizonyára többeknek felt?nt - f?ként azoknak, akik részt vesznek a házimunkákban - hogy a lakás berendezéseit egyre gyorsabban lepi be a por. Ez nem feltétlenül a takarítási képességeink hiányosságait jelzi, egy új tanulmány szerint ugyanis egyre több por van a leveg?ben, a 19. századhoz képest megduplázódott a mennyisége, a drasztikus emelkedés pedig hatással van az éghajlatra és az ökológiára egyaránt. A Natalie Mahowald, az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem föld- és légköri tudományok professzora által vezetett tanulmány a rendelkezésre álló adatok felhasználásával és számítógépes modellekkel becsülte meg a légkörben található talajrészecskék, vagyis a sivatagi por mennyiségét, nyomon követve az elmúlt évszázad során végbement gyarapodását. Ez az els? tanulmány, ami egy évszázadon át nyomon követi egy természetes aeroszol globális fluktuációját. A sivatagi por és az éghajlat egy seregnyi egybefonódó rendszeren keresztül, közvetve és közvetlenül is befolyásolják egymást. A por például korlátozza a Földet elér? napsugárzást, ami elleplezheti a növekv? légköri széndioxid szint melegít? hatását, emellett befolyásolhatja a felh?ket és a csapadékot, ami aszályokhoz, ezáltal elsivatagosodáshoz, és még több porhoz vezet. Az óceánok kémiájára is hatást gyakorol, a por ugyanis a vas egyik jelent?s forrása, ami létfontosságú a planktonoknak és más, a leveg?b?l szenet elnyel? organizmusok számára. A sivatagi por fluktuációjának egy évszázadot felölel? elemzéséhez a kutatók a fellelhet? összes forrásból, a jégmagokból, tavi üledékekb?l és korallokból nyert adatokat felhasználták, melyek mind az adott területek múltbéli porkoncentrációjáról tanúskodnak. Ezután minden mintát társítottak a mintavételi területtel és id?szakokra levetítve kiszámították a por lerakódásának arányát. Az értékeket betáplálva a CCSM (Community Climate System Model) számítógépes modellez? rendszerbe a kutatók rekonstruálták a por h?mérsékletre, csapadékra, óceáni vaslerakódásra és a földi szénelnyel?désre gyakorolt hatásait. Az eredmények szerint a regionális h?mérséklet- és csapadékváltozások globálisan 6 ppm csökkenést okoztak a 20. század során a szénelnyel?désben. A modell azt is kimutatta, hogy az óceánokban lerakódó por ugyanezen id?szak alatt 4 ppm-mel megnövelte a vizek szénelnyelését. Míg az aeroszol-hatásokkal kapcsolatos kutatások nagy része az emberek által közvetlenül kibocsátott aeroszolokra összpontosít, az új tanulmány rávilágít a természetes részecskék szerepének jelent?ségére is. "Végre van némi információnk a sivatagi por fluktuációjáról, aminek valóban nagy jelent?sége van az éghajlat érzékenységének megismerésében" - mondta Mahowald, külön kihangsúlyozva az adatgy?jtés folytatásának és a becslések további finomításának a fontosságát. [/center:2s9j8cg2]
