Hmm ez Érdekes Kettős behatolás (Double Penetration) színházi est

Habár mozi, szinház kategoria, de 18 éven felülieknek szól...ide rakhatom be. és nagyon jónak igérkezik.

színházi est




[TD="width: 99%"]

[TD="width: 1%"]



[TD="align: center"][/TD]

4

[/TD]
[TD="width: 99%, align: left"]MANNA PRODUKCIÓ előadása

Görög-latin erotikus és pornográf versekből, mai dalokból
Az előadásban meztelenség látható. Tizennyolc éven felülieknek ajánlott!
A Cirko-Gejzír Mozi és a Manna Produkció közös előadása

Rendező: Vörös Róbert

Színész:
Szabó Vera
Széll Attila
Mészáros András
Mészáros Attila

Díszlet: Menczel Róbert
Zenei munkatárs: Nyitrai László, Károly Katalin

A színdarab értékelése: 0/10











Még nem érkezett szavazat.






Előadás időpontok:


[TD="width: 100%, align: left"]CIRKO-GEJZÍR MOZI - Budapest[/TD]


[TD="width: 100%"]március 28. (péntek) 22:00
[/TD]

[/TD]

[TD="colspan: 2, align: left"]
Ismertető:"Keresd a nőt! Na, és hol találod? Lehet, hogy egy férfiban?"

Erósz a szerelem és a vágy istene a görög mitológiában. Ő lobbantotta lángra Uranoszt és Gaiát, így egyesült a föld és az ég... A pajkos ifjú hátán tegez feszül, amelyben azok a nyilak sorakoznak, amelyekkel bárki szívét eltalálva kiolthatatlan szerelmet ébreszt a gyanútlanban... akár isten, akár ember is az áldozat, nem tud a vágy ellen tenni... Erósz tegezében kétfajta nyíl vár bevetésre: az egyikkel az örök szerelemre gerjeszt, a másikkal minden érzelmet kiolt a szívből. A valaha élt legszebb és legvonzóbb férfi, akit azonban gyakran illetünk a "keserűen édes" jelzővel, hiszen Erósz tudja a legnagyobb fájdalmat okozni nyilaival. Gyakran élvezi is a szívek megsebzését...
Behatolása kettős: a testet és a lelket egyaránt rabul ejti...

"Gyilkos Erósz, gyilkos! De minek szajkózzam ezerszer s újra ezerszer, hogy mekkora gyilkos Erósz! Mert arcomba röhög. Ha szidom, csak hízik mája! Átkozom? Attól csak kiskölyök-izma dagad. Föl nem foghatom, Aphrodité, te, azúr hab öléből fölmerülő, hogy szült nedves öled parazsat!?" (Meleagrosz verse)

A görög, latin, reneszánsz költők (de a huszadik századiak is!), sötéten ragyogó, csodálatos, erotikus, pornográf, trágár, obszcén versek bőségével adóztak és áldoztak a démoni Erósz mindent meghatározó erejének. A szabadság titokzatos és perzselő vágya árad a klasszikusan fegyelmezett verssorokból, melynek szerzői olyan klasszikusok - többek között -, mint Anakreón, Platón, a fönt idézett Meleagrosz, Catullus, Ovidius Naso, Janus Pannonius és Kavafisz - vagy ismeretlen, falfirka készítő, nyershangú poéták...

A Kettős behatolás című színházi este e költők, e versek szabadságát és merészségét megidézve, a meztelen lélek és a meztelen test merész útját a vágyott másikhoz - mutatja be. És, ahogy ez lenni szokott, mindenki mást szeret. Az érzékek zűrzavara, a test mámoros káosza, a nemek vad keveredése zajlik. Közben Erósz figyel és némán kacag, hogy nyilaival mit is okozott a halandó emberekben.


[h=2]Bejárják a meztelen test lankás tájait[/h]
Kettős behatolás / Double penetration (a Manna Produkció előadása a Cirko-Gejzír moziban)

Hogy lehetne a szerelmet csak a lelki vonzódás vagy csak a testi vágy alapján bemutatni a színházban, és egyáltalán hogyan lehetne precízen elválasztani egymástól a kettőt? Az előbbi alig létezhet az utóbbi nélkül, és ritka az is, hogy a tisztán testinek hitt kéjvágyba ne keveredne valami érzelem is - a színház mégis jellemzően a lélekre koncentrál, és a testből legfeljebb ízelítőt ad, legtöbbször hamiskásan. És míg filmen ma egyre több alkotó kísérletezik e hamisság lebontásával (lásd A nimfomániás, az Adèle élete vagy az Idegen a tónál "valódi" szexjeleneteit), addig ez a színházban szinte lehetetlennek tűnik: élőben, a színpadon és estéről estére határozottabb és egyértelműbb a határ pornográfia és művészet között, mint a vásznon. Az eddig túlnyomórészt - de nem kizárólag - dramaturgként ismert Vörös Róbert saját maga által rendezett és összeállított előadásában olyan közel merészkedik ehhez a határhoz, aminél tovább Magyarországon színházban talán még sosem jutott senki.

Széll Attila, Mészáros András - Fotó: Szilágyi Lenke
​

A Kettős behatolás három férfi és egy nő szerelmi életéből villant fel néhány részletet - noha ez a leírás így nem teljesen pontos. Vörös Róbert ugyanis nem csak rendezőként, a testiség és a valóságábrázolás viszonyával kísérletezik, hanem dramaturgként a történetmeséléssel, a színházi elbeszélésmóddal is. Mert mindaz, ami az előadás cselekményének tűnik, ókori görög és latin versekből, József Attila Ódájából és mai popdalrészletekből áll össze. A líra hol önvallomásnak tűnik, hol inkább hangulatfestésnek, hol pontosan illik egy-egy szituációhoz, hol átvitt értelemben vonatkoztatható a helyzetekre. De a szövegek néha konkrét valójukban és nem közvetítőként jelennek meg: például mivel a meleg pincér söprögetés közben Péterfy Bori Hajolj bele a hajamba című dalát énekli, a melegség felé kacsintgató srác ugyanezzel a számmal szeretné felszedni őt.

Mészáros Attila, Széll Attila, Szabó Vera, Mészáros András​

Ilyenformán nem csak az hat izgalmas formai kísérletként, hogy egy rendező meddig merészkedik el a realista szexábrázolásban - itt szinte "végig": valóban meztelen férfiak érintik meg egymást, vagy ahogy az előadás legszebb jelenetében a magát megcsalatva érző nő József Attila szavaival elmondja: bejárják "a termékeny test lankás tájait", és csak a behatolás az, ami az absztrakció rejtekében marad. De izgalmas az is, miként nyúl az előadás a textushoz, miként tudja vagy akarja saját szolgálatába állítani a lírát, vagy mikor áll éppen annak szolgálatába.

Széll Attila, Mészáros Attila, Mészáros András - Fotó: Szilágyi Lenke​

De az izgalmas nem feltétlenül jelent sikerültet is: ha egy kísérlet elhibázottnak tűnik, attól az izgalom nem csorbul, de a befogadó érezheti magát magára hagyva. A színlapon fel nem tüntetett fordító által minden álszemérmes finomkodás nélkül maira és szókimondóra magyarított versek ugyanis túlontúl afelé vezetik a nézőt, hogy cselekményt véljen felfedezni a jelenetsorban, tehát nem pusztán hangulatfestésről van szó, ugyanakkor ez a cselekmény meg-megbicsaklik, mert sokszor nem sikerül olyan idézeteket választani, amely pontosan illeszkedne az adott szituációhoz, amelyek érthető válaszokat tudnának megfogalmazni a felmerülő kérdésekre.

Széll Attila, Szabó Vera, Mészáros András - Fotó: Szilágyi Lenke​

Ilyenkor jellemzően a színészek is bajban vannak, és a versmondás-szerű versmondás csapdájába esnek, azaz mintha nem saját gondolatukat tolmácsolnák, hanem felülnének a szöveg ritmikájának kellemes, de túlzottan andalító hullámaira. Szabó Vera képes a legtöbb kapcsolatot találni a mondott sorok és a játszott személyiség érzelmei között, míg Mészáros András és Széll Attila hol kissé, hol meglehetősen teátrálisan hangsúlyoznak, miközben pedig pontosan meg tudják teremteni a kellő kémiát a szereplők között. A végzős táncos-hallgató Mészáros Attila testbeszéddel nagyon pontosan fogalmaz, arcjátékkal és beszéddel inkább karikíroz, ami, ha szándékoltnak tűnne, persze nem lenne feltétlenül probléma, de nem tűnik annak.

Mészáros Attila - Fotó: Szilágyi Lenke​

Ahogy múlik az idő a rövid előadás alatt, úgy lesz egyre különlegesebb, fülledtebb és sajátosabb a hangulat - mindezt a szavak legjobb értelmében -, miközben kiben-kiben összeáll(hat) egy történet. Talán arról, ahogyan a férjes asszony épp beleszeretne szeretőjébe, ha ez a szerető nem pont melegségére ébredne rá a kávézói pincérnek is köszönhetően, amely helyzetnek - mintha ezt sugallná az előadás - az egyetlen jó megoldása a nemi szerepek, a szexualitás, szexuális irányultság szigorú skatulyák közé szorítottságának levetkőzése, a vonzalmak találkozása a lelkeken keresztül, a test "formájától" függetlenül. Ha már hosszú az út lélektől lélekig - ez a vers épp nem hangzik el -, legalább az ne nehezítse ezt az utat, hogy kinek milyen nemet rendelt a természet. Merész gondolat egy éppen a merészsége miatt szimpatikus előadásban.

Címkék: manna produkció, cirko-gejzír mozi, vörös róbert, kettős behatolás

http://egyfelvonas.postr.hu/bejarni...origo-nyito&utm_medium=kult&utm_campaign=menu


[/TD]
[/TD]