Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió következő büdzséjében költsenek kevesebbet a tagállamok az agrártámogatásokra – adja hírül az Euronews. A brexit miatt kell feszesebbre húzni az uniós nadrágszíjat. Ahogy az Origo korábban megírta, az Unió tagállamai számíthatnak arra, hogy a brit kilépés átrendezi a költségvetés struktúráját. Költségcsökkentés az egyensúly érdekében Az Unió a kiadások csökkentésével próbálja ellensúlyozni, hogy a brexittel távozik az egyik legnagyobb befizető, Nagy-Britannia. Eközben új területek számára is támogatási forrásokat kell biztosítani a közös büdzséből. A brexit átrendezi az uniós költségvetés 2020 utáni időszakátForrás: AFP/Daniel Leal-Olivas Az agrártámogatások a költségvetés 37 százalékát teszi ki, azaz 400 milliárd eurót költenek a tagállamok gazdák támogatására. Az Európai Bizottság 15, illetve 30 százalékos vágást javasol. Az elképzelés szerint a kieső támogatásokat a tagállamok helyi szinten pótolhatnák. Az ágazat képviselői úgy látják, ezzel csak növekedne a tagállamok közötti eltérés. A jelenlegi támogatási szintre van szükség A kis és közepes családi gazdaságok érdekeit kell képviselnie az új közös agrárpolitikának (KAP), a jelenlegi támogatási szint nem csökkenhet - szögezte le Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Brüsszelben, az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva. A tárcavezető aláhúzta, a KAP keretében nyújtott területalapú támogatások elsődleges feladata, hogy jövedelempótló pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak a gazdáknak, akiknek jövedelme továbbra is jócskán elmarad más ágazatokétól. Ezért Magyarország abban érdekelt, hogy a közös agárpolitika költségvetése és ezen belül a közvetlen támogatásokra fordítható összegek nagysága 2020 után is legalább a jelenlegi szinten maradjon. A magyar álláspont szerint, fenn kell tartani a támogatások mértékétForrás: MTI/Mészáros János Magyarország elkötelezett abban, hogy az agrártámogatás szintje ne csökkenjen, ha kell, hajlandó megemelni a tagállami befizetését is. Ez azt jelenti, hogy az ország a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százaléka helyett 1,2 százalékkal járulna hozzá az unió költségvetéséhez - tette hozzá. A miniszter azt is elmondta, az unió egy lépésre van attól, hogy a közös agrárpolitikára vonatkozó egyezség megszülessen, amely meghatározza, miképpen alakul 2020 után hét éven keresztül az európai unió agrárpolitikája. Magyarország álláspontja az, hogy kiemelten fontos az agrárberuházások támogatásának fenntartása a vidékfejlesztésben, a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát meg kell őrizni. A tárcavezető szerint az egyik leghatékonyabb a termeléshez kötött támogatás, ezért kiemelten fontos azok 2020 utáni fenntartása. Ez a közvetlen támogatások egyetlen olyan eleme, amely az aktuális termelést, így az európai mezőgazdasági termelés fenntartását, továbbá versenyképességének megőrzését segíti – fejtette ki a szakminiszter. Let's block ads! (Why?) Forrás...
