A '80-as években kevés gyűlöltebb politikus volt Kelet-Európában, mint a naconalista, kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu. Egy eldugott kis faluban született Olt megyében egy pásztor és egy parasztlány gyermekeként 1918-ban. Apja ivott, gyakran megverte feleségét és gyermekeit is. A kis Nicolae útját senki nem egyengette, ami eleinte látszott is: bukdácsolva, alig-alig végzett el pár elemit, majd 11 évesen Bukarestbe ment cipészinasnak. Nagyon fiatalon, 14 évesen belépett az akkor még illegális Román Kommunista pártba, és már ekkor kijelentette: ő lesz Románia Sztálinja. Többször le is tartóztatták, először utcai verekedésért, később kommunista tevékenysége miatt. A rács mögött kötött későbbi sorsát meghatározó barátságot a későbbi kommunista elittel, köztük Gheorghe Gheorghiu-Dejzsel. Erőszakos, nacionalista A háború után főleg ennek a támogatásnak köszönhetően Ceausescu gyorsan emelkedett a ranglétrán, mezőgazdasági, majd honvédelmi miniszterhelyettes lett, a főtitkár támogatását élvezve egyre inkább őt tekintették Románia második emberének. Gheorghiu-Dej 1965-ös halála után pedig 1965 márciusában megörökölte a pártfőtitkári széket, és 1967. december 9-én átvette az államtanács elnöki tisztségét is. Ekkor még népszerű volt. Független, nacionalista politikája tetszett a románoknak, ő érte el 1958-ban a szovjet csapatok kivonását, később gyakorlatilag megszüntette országa tagságát a Varsói Szerződésben. Elítélte a szovjetek csehszlovákiai bevonulását és afgán beavatkozását. Mind a Moszkvától távolodó ázsiai szocialista országok, mind a nyugat értékes szövetségest látott Ceausescuban. A “neosztálinista”, erőszakos nacionalista fordulat 1971-ben következett be. Egyre keményebb diktatúrát és személyi kultuszt vezetett be, legfőbb gazdaságpolitikai célja pedig az államadósság visszafizetése volt. Ebbe az ország gyakorlatilag beleroppant, Románia a csőd szélére került: mindenből hiány volt, az emberek szó szerint éheztek. Kedves neje, Elena Ceausescu kijelentette, akkor is visszafizetik a tartozást, ha a nép füvet eszik. Nikolae és Elena Ceausescu kivégzése. Figyelem, véres képsorok! Rakéták Paksra Feleségét egyébként miniszterelnök-helyetesnek nevezte ki, és mintegy 400 rokonuk kapott magas párt- és állami tisztséget. A nemzetiségek teljes elrománosítását tűzte ki célul, mindent megtett a magyar települések, történelem elpusztításáért. Mai szemmel már nevetséges személyi kultuszt alakított ki: Conducatornak, azaz vezérnek és a Kárpátok Géniuszának neveztette magát, születésnapja nemzeti ünnep lett, titkosrendőrsége milliókat terrorizált. A kommunista blokk megroppanása 1989-ben a románok elégedetlenségét is felszínre hozta gyűlölt diktátoruk ellen. Ő viszont Magyarország felől számított “támadásra”. Szőczi Árpád Temesvár – A romániai forradalom kitörésének valódi története című könyvéhez végzett kutatások közben érdekes dokumentumra bukkant 2013-ban. A magyar hírszerzői jelentés 1989 nyarán számol be arról, hogy Románia hét rakétát telepített Kolozsvár környékére, amelyekkel a paksi atomerőművet vette célba. Ceausescu attól félt, hogy a magyar reformok elérnek Romániába, és elsöprik a hatalmát… Valóban így történt, még abban az évben, decemberben Tőkés László főszereplésével kirobbant a forradalom. A diktátort elfogták, egy katonai törvényszék pedig december 25-én halálra ítélte, és még aznap ki is végeztette.