A 19. század közepén, az ópiumháborúk után megroppant nagyhatalmi státusát szerezné vissza Kína a gazdaság szerkezetének átalakításával, modernizációval és a társadalmi ellátórendszerek teljes körű kiépítésével. A legtöbb elemzés szerint a 2020-as évek második felére, az ipari termelésben az ázsiai ország beéri az Egyesült Államokat, és csak a számok értékét nézve Kína GDP-je 2030-ra lehagyhatja az Egyesült Államokét. Kína körülbelül 2026-2030 között ugyan nagy valószínűséggel beéri az Egyesült Államokat a GDP alapján, ám ennek közel fele a jüan felértékelődéséből adódik, többek között ez derül ki több gazdasági kutatóintézet előrejelzéséből, melyet a Pallas Athéné Geopolitikai Intézet legfrissebb összeállítása elemzett. A kínai fizetőeszköz felértékelődése azért hat ilyen nagy arányban a GDP-re, mert Kína erősödésével és globális gazdasági térnyerésével a jüan iránti kereslet is emelkedni fog. A jüan felértékelődése sokat emel a kínai GDP-n. Forrás: Imaginechina/Xie zhengyi - Imaginechina/Xie Zhengyi 2030-at követően pedig egy közepesen fejlett államból a technológia és a tudomány erősítésével a világ fejlett gazdasági centrumainak szintjéhez is felzárkózhat a kiemelt területeken, legalábbis a Kínai Kommunista Párt tervei szerint. Nemzetközi kutatóintézetek hosszú távú előrejelzései szerint a világgazdaság vezető hatalmainak új sorrendje körülbelül 2030-ra alakulhat ki úgy, hogy Kínáé lesz az elsőség, az USA a második helyre szorul, míg India kerül a most harmadik helyen álló Japán helyére. Az átrendeződés elsősorban a világgazdaság egyes területeinek eltérő fejlődési gyorsaságából fakad. A jelenlegi előrejelzések szerint, míg Észak-Amerikában 2-2,5 százalékos éves bővülés várható, addig Ázsiában átlagosan 5,2 -5,5 százalékos lesz a növekedés, ennél előreláthatólag magasabbat produkál Kína, igaz, lassuló tendenciát mutatva. A három vezető gazdaság globális dominanciájának alakulása. Forrás: Geopolitika.hu Az Economist Intelligence Unit előrejelzése szerint 2050-re Ázsia szerepe eléri az 50 százalékot a világgazdaságon belül, és az első három szereplő gazdasági súlya meghaladja az utána következő öt másik állam (Indonézia, Japán, Németország, Brazília, Mexikó) GDP-jét együttvéve. A PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint a világgazdaság súlypontjának változása lényegében annak a korábbi egyensúlynak a visszaállása, amikor Kína még nagyhatalmi pozíciót töltött be egészen az ópiumháborúkig (1839 és 1856). A globális GDP regionális megoszlása. Forrás: Geopolitika.hu Kína felzárkózásához azonban lépésenként át kell alakítani a gazdaságot az olcsó munkaerőre támaszkodó, exportvezérelt jellegtől a magas hozzáadott értéket jelentő termelésre, és a belső fogyasztás megerősítésére. A hivatalos célkitűzéseket követve az ipari termelést úgy módosítják, hogy a 2020-as évek második felére beérje az Egyesült Államokat több kulcsfontosságú területen. Ilyen kiemelt területnek számít a fejlett infotechnika, az automatizáció, az űr- és légiipar, az új generációs hajózás, a vasúthálózat fejlesztése, az új energiameghajtással működő járművek és eszközök, és a bio- és fejlett gyógyászati termékek. Ezek az iparágak később húznák magukkal az ipar többi részét, így Kína elkerülhetné a közepesen fejlett országok gazdasági csapdáját, ami a növekedés megtorpanásával járna. A 2025-2030-as dátum tehát nem azt jelenti, hogy a kínai ipar teljes egészének színvonala eléri a fejlett országokét, sokkal inkább azt, hogy a fent említett iparágakban valódi versenytársként léphetek fel az ipari nagyhatalmak vállalatai számára. Kínai asztronauták a Shenzhou-11 űrhajóban 2016 novemberében. Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Cai Yang A gazdasági váltás erősen támaszkodna az új selyemút kiépítésére, mellyel Kína a különböző gazdasági centrumokat kapcsolná össze, így a globalizáció felgyorsulásának egyik motorja lehetne, és az új kapcsolatihálóban már a vezető nagyhatalom lenne. selyemút, kína Forrás: Wikipédia - Roylee A harmadik kiugrási pont a kutatás és fejlesztés erősítése: Kína jelenleg a GDP két százalékát költi erre a célra, ezt később emelné 2,5 százalékra. Összehasonlításképp a K+F-re költött kínai pénzek 2000-ben az Európai Unió ugyanerre a célra fordított forrásainak még csak az egyötödét érték el, 2014-ben azonban már lehagyták az EU-t”- fogalmazott az Origónak Eszterhai Viktor, a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet szenior elemzője. Azt is mondta, hogy egyes kiemelt kínai egyetemek erősítésével jelenleg is csillagászati összegeket költ el az állam, ezekben a központokban szeretnék a leghatékonyabban elkölteni a K+F forrásokat. Kína egyébként már ma is a legnagyobb küldő országnak számít a külföldön tanuló egyetemisták létszámát tekintve”- mondta a kutató. Kiemelte, hogy a K+F-re költött állami kiadások 2019-re már az USA-t is megelőzik a költött érték tekintetében. Eszterhai szerint a kínai központi hatalom egyik fő törekvése, hogy a külföldön tanuló diákokat hazatérésre ösztönözze, mert jelenleg minden harmadik végzős nem tér vissza Kínába. Eszterhai Viktor, a Pallas Athéné Geopolitikai Kutató Intézet szenior kutatója Forrás: Optima Befektetési Zrt. A cél pedig összességében az, hogy innovációs nagyhatalmak közé léphessen Kína és létrejöhessenek a tudásalapú társadalom alapjai, 2050-re pedig a tudomány és a technológia domináns nagyhatalma legyen az ország. Eszterhai úgy fogalmazott, hogy az életszínvonal tekintetében más mércével mérnek Kínában, amikor 2021-re, a Kínai Kommunista Párt alapításának 100. évfordulójára „mérsékelten jómódú társadalom” jönne létre, illetve a Népköztársaság kikiáltásának 100. évfordulójára, vagyis 2049-re „fejlett” országgá alakítanák az országot.” Mao Ce-tung 1949-ben Pekingben kikiáltja a Kínai Népköztársaságot: sok célt kapcsoltak a századik évfordulóhoz. Forrás: AFP/Xinhua Mint az elemző elmondta, ebben az értelemben a „magas életszínvonal” az állami szolgáltatások kiépítése, és az ahhoz való hozzáférést jelenti elsősorban mindenki számára. Ez elsősorban a társadalombiztosításhoz és nyugdíjhoz, és az egészséges környezethez való jogot érinti – mondta a szenior elemző. A fent említett célok kapcsolódnak Hszi Csin-ping kínai elnök úgynevezett „kínai álom” programjához, melynek célja a kínai társadalom modernizációjának folytatása, és Kína nagyságának újjászületése, vagyis 2050-re csatlakozni a világgazdaság centrum-országaihoz. A második ópiumháború (1857-1860) Kína meggyengülését hozta. Forrás: AFP/Collection Roger Viollet A hivatalos célok elérése érdekében Kínának azonban számtalan kihívásra kell megoldást találnia, melyek közül a gazdaság átalakításának folytatása és a demográfiai problémák jelentik a legnagyobb kihívást. Let's block ads! (Why?) Forrás...
