Tűz mellett melegszenek migránsok a szlovén oldalon kialakított befogadóállomásnál a szlovén Sentilj és az ausztriai Spielfeld közötti határátkelőhelyen. Csak vasárnap ötezren lépték át a szlovén-osztrák határt Fotó: Varga György / MTI Ez még csak a kezdet – ebben egyetértettek a szakértők a Migráció és Klímaváltozás című keddi konferencián. Európányi ember indulhat útnak csak Afrikából, és Tamás Pál szociológus szerint bolond, aki azt hiszi, hogy majd békésen hazatérnek. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő viszont azt mondta, szükség van rájuk, mert ő nem akar egy „nyuggerklubban” élni a Kárpát-medencében. A Kossuth Klubban tartott rendezvényt Bart István, az Energiaklub társelnöke nyitotta meg, mondván: immár vezető európai politikusok is felismerték, hogy a klímamigráció reális, nemzetbiztonsági veszély, melyre muszáj lesz felkészülnünk. Aszály és háború Az elmúlt néhány évben 0,8 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, Szíriát 2006 és 2011 között pedig akkora aszály sújtotta, amely sok helyen a termények 75, az állatok 80 százalékát elpusztította, és 800 ezer embert kényszerített a városokba a Center for American Progress kutatása szerint. A megszólalt szakértők szerint megfigyelhető, hogy a fő konfliktuszónák nagyrészt átfedést mutatnak az elsivatagosodó területekkel. Nem mondok népszerű dolgokat, de egy kutató dolga, hogy ezekkel is szembesítsen – kezdte Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutató Központ elnöke. A biztonságpolitikai szakember felsorolta a jelenlegi migrációs hullám okait: a sikertelen közel-keleti államépítéseket, a hullámtörő államok – Líbia, Tunézia – kiesését. Kiemelte az iraki és az elhúzódó szíriai polgárháborút, mint az elmúlt negyedszázad legvéresebb, migrációt ösztönző konfliktusát a tucatnyi között. Három csapás Ugyanakkor figyelmeztetett: még a szíriaiaknak is csak a töredéke ért el minket. A hullám kisebb részét adják a szociális menekültek például a Balkán-félszigetről, Nigériából, Elefántcsontpartról, domináns szereplők pedig a politikai menekültek, a főként besorozás elől vagy családosan menekülő helyi középréteg. A konfliktusok és a gazdasági problémák mélyén azonban itt is sokszor környezeti változások bújnak meg, így a mostani migránsok is közvetetten a környezeti változások elől menekülnek. Erre következik majd később a demográfiai migráció: „az éghajlati változás legnagyobb vesztese, Afrika népessége 2030-ra egy EU-nyi, 500 milliós embertömeggel nő majd, és ha nem lesz megtartó képessége az ottani államoknak, megindul az újabb hullám.” Emellett folyamatosan jönnek majd a klímamigránsok és klímamenekültek tömegei – mondta Tálas –, és a csoportok dominóként lökik majd egymást tovább, ahogy a történelem során ez már többször megtörtént. Gigantikus népességrobbanás Tálas a népességrobbanás kapcsán említette a kínai és indiai születésszabályozást, amely végzetes következményekkel jár: mivel hagyományosan mindenki fiúgyermeket akar, így Indiában hamarosan 150 millió magányos férfi feszítheti szét a társadalom szövetét. Afrikában pedig a hagyományok gátolják a születésszám csökkenését. Szigetvári Tamás, az MTA közgazdásza arról beszélt, hogy a Közel-Kelet lekörözi Európát: 1950-ben alig 100 milliós népessége most 350, 2050-ben pedig 700 milliós lesz. Tamás Pál szociológus ehhez hozzátette: a társadalomnak fél évszázad kell, hogy a javuló egészségügyi ellátásra reagálva átálljon a premodern 7-8 gyerekes családmodellről a kevesebb gyerekesre. Tamás Pál, az MTA szociológusa később ezt úgy érzékeltette, hogy „Budapesten található a kontinens egyik legklasszabb klímamigrációs emlékműve: a Hősök tere Árpáddal és vezéreivel”. A szociológus a népvándorlás mellett az emberi civilizáció kialakulását is ide sorolta, hiszen az öntözéses földművelő kultúrák fenntartását szolgáló „menedzsment-diktatúrái” is klíma-ösztönözte történelmi változások voltak. Aszály és árvíz Tálas szerint a migrációért egyszerre okolható a vízhiány és a vízbőség is: az előbbi aszályokban és a száz országot érintő elsivatagosodásban jelentkezik, ami ellen csak az Izraelhez hasonlóan fejlett államok tudnak önerőből fellépni. A vízbőség pedig a tengerszint emelkedését jelenti: egyetlen plusz méterrel például a bangladesi rizsföldek fele víz alá kerül, ami önmagában 40 millió embert késztet előbb belső, majd külső migrációra. Ott van még a monszun és a környezeti katasztrófák, a milliárdos népességű Indiában ráadásul mindezek egyszerre jelentkeznek, így ott még esélyesebb lesz a klímamigráció. Árvízzel küszködő falu Indiában 2015 augusztusában Fotó: Europress/AFP Migráns vagy menekült? Mindenkit megillet a menedékjog, akit hazájában politikai, vallási vagy egyéb okok miatt hátrányos megkülönböztetés ér. Hiába megy keresztül nem feltétlenül állandó háborús övezeteken, nem alakul át migránssá – mondta kérdésre Tálas (Tamás ugyanakkor közbeszúrta, hogy a „menekült” ma Európában egy álságos kifejezés: azt a migránst hívjuk így, akinek nincs érvényes vízuma). Az EU egyébként tesz különbséget, a szírek, afgánok és eritreaiak többségét fogadja csak be. Ráadásul Európának szüksége is van bevándorlókra, és ha nem kapja meg őket a közel-keletről, akkor a kelet-európai munkaerőt fogják még inkább elszívni. „Én pedig nem szeretnék egy nyuggerklubban élni a Kárpát-medencében, miközben a lányom Nagy-Britanniában dolgozik” – mondta Tálas. Tálas egy hétpontos programot is felvázolt, amelynek lényege a közös európai cselekvés. A kibocsátó országok helyzetének kezelése (akár óriási beruházásokkal), és ezek szomszédos országainak támogatása a megtartó erő növelésére nagyon fontos. A migráció hullámként viselkedik, ezért hullámtörőket kell beépíteni – hangsúlyozta. Fontos az EU menekültrendszerének felülvizsgálata, és EU-oltalmi övezetek létrehozása Schengenen kívül, ahol a regisztrálás és válogatás megtörténhet. Hatékony határvédelem kell, ami nem a terhet másokra toló kerítés, emellett a befogadottak integrációjának javítása, illetve a közép-kelet-európai társadalmak informálása, befogadásra megtanítása – foglalta össze, hangsúlyozva a bevándorlók és a menekültek közötti különbségeket is. A kulcskérdés mindig a víz, mégpedig a folyóvíz hiánya – mondta Tamás Pál, aki szerint a tengerszint emelkedése vagy a monszun nem olyan lényeges, csak a szárazság. Kollégája, Szigetvári Tamás, az MTA közgazdásza később vázolta: a térség autoriter rezsimjeit a Kádár-rendszerhez hasonlóan az olcsó élelmiszer legitimálta, hiszen „akinek tele a szája, az nem beszél,” ellenben a szárazság miatt visszaesett a termés, és egyre nagyobb mértékben szorultak rá ezek az országok az egyre drágább importélelmiszerre. A legitimáció megszűnt, és jött az arab tavasz, ez pedig a klímaváltozással karöltve beindította a migrációt – vélte Szigetvári. Nem fognak hazamenni Tamás szerint emellett, ha kiszárad a termékeny félhold, az emberiség bölcsője, akkor az egész világ destabilizálódik. Azt az ötéves aszályt, amely Szíriát sújtotta, semmilyen növényzet nem bírja, a népesség pedig egyre nő. Szíria egyre nagyobb területein kell napi harcot vívniuk a termelőknek a sivataggal Fotó: Europress/AFP Fontos: a víz elmegy, és nem tér vissza a kiszáradt területekre. „A nyugati politikusok csak saját választóikat nyugtatgatják azzal, hogy a beengedett menekülteket majd idővel vissza tudjuk küldeni: ez békés úton nem fog menni” – hangsúlyozta Tamás Pál (hétfőn egyébként a volt külügyminiszter, Balázs Péter is azt mondta a Hír TV-ben: a kitoloncolás békés eszközökkel nem fog menni). Tömeg a Keleti pályaudvarnál. „Germany, Germany!” – kiabálták Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet Aszad is jó, ha stabilitást ad Tamás ezután gyakorlatilag a legkisebb rosszként vázolta fel az Aszad-rendszert. Amerika okolhatta a szárazságért Aszadot, de még mindig az ilyen autoriter rendszerek működtek úgy-ahogy – foglalta össze. A megoldáshoz hidegvér kell, és stabilizálni ezeket a társadalmakat, például átállni kevésbé vízigényes üzemekkel, munkával ellátni a leszakadókat még a belső migráció időszakában a városokban – mondta. Ehhez Tálas is csatlakozott, aki kérdésre azt mondta: „nem tartom univerzális értéknek a demokráciát”, de az emberi jogokat igen, és van, ahol ez autoriterebb rendszerrel biztosítható. A szakember szerint tévképzet, hogy az EU-ba jólétért jönnek az emberek: a biztonságuk előrébb való. „Nem Hollandiát kell csinálni Eritreából, hanem stabil országot perspektívákkal” – mondta Tálas. http://mno.hu/kulfold/ko-kovon-nem-marad-europaban-ha-nem-keszulunk-fel-1311022
