Mintegy tízezer évvel ezelőtti borzalmas mészárlás nyomait viselik a maradványok: az egyik áldozat, akinek kezét-lábát összekötözték, a terhesség vége felé járhatott, valamint hat gyereket is megöltek – írták a kutatók a Nature tudományos folyóiratban. A feltárt maradványok között 12 csontváz jó állapotban maradt fenn, közülük tíz mutatja kíméletlen, talán azonnali halált okozó erőszak nyomait. Szétzúzott koponyák és járomcsontok, eltört bordák, kéz- és térdízületek, kőhegyű fegyverrel okozott sérülések árulkodnak a vérfürdőről – számolt be a feltárásról a Cambridge-i Egyetem Marta Mirazon Lahr vezette kutatócsoportja. Az egyik koponyába és egy felsőtest csontjaiba három kőpenge is fúródott, kettő a régióban ritkán előforduló, lávából keletkezett obszidiánból, a harmadik kovakőből készült. Néhány holttest csontjainak elhelyezkedése arra utal, hogy az áldozatokat megkötözhették. A halottakat nem temették el, sokuk a tó egy – azóta rég kiszáradt – lagúnájába zuhant vagy belelökték. Az üledék a 2012-es felfedezésig megőrizte a 21 felnőtt, köztük legalább nyolc nő és a hat gyerek csontjait. A kutatók feltételezése szerint egy vadászó-gyűjtögető csoportra támadt rá egy ellenséges klán a lagúna partján. Azt nem tudni, hogy a föld, a táplálék vagy más erőforrások miatt tört-e ki az összecsapás. Különösen ritkán találni a vadászó-gyűjtögető csoportok közötti összecsapásra utaló bizonyítékokat, amelyek értékes ismeretekkel szolgálnak a háborúk eredetéről és a korai embercsoportok közötti viszonyok alakulásáról. Igen szokatlan, hogy nőket és gyereket öltek meg, mivel őket a győztes csoport általában befogadta, csak a legyőzött férfiakkal végeztek – írták a kutatók.
