A malária évente nagyjából egymillió halált okoz. A kór elsősorban Afrikában pusztít, de jelen van Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában is. A gazdaállatok közt gyakoriak az úgynevezett maláriaszúnyogok, ezek közül 40-50 faj terjeszti a betegséget okozó élősködőt, a Plasmodiumot. Míg a hím szúnyogok veszélytelenek, addig a nőstények a szaporodás miatt csípnek, vért szívnak, és ezzel sokszor más veszélyes kórt is terjesztenek. A járványok megelőzése igen nehéz feladat, sokak szerint nem is maguknál a betegségeknél, hanem a gazdaállatoknál kéne kezdeni a veszélyes vírusok leküzdését. A szúnyogok kromoszómájának felismerése eddig akadályokba ütközött, mivel a kromoszómák sokszor olyan DNS részleteket tartalmaztak, amelyek megzavarták a számítógépeket, az általuk használt algoritmusok így használhatatlanná váltak. Egy új, kifejezetten az Y-kromoszóma feltérképezésére kifejlesztett technika segítségével most sikerült áttörést elérni, mely a szúnyogok biológiai és evolúciós vizsgálatát is lehetővé teszi. Az Y-kromoszóma felderítésével elérhetővé vált, hogy a jövőben szabályozzák a nőstény szúnyogok számát, vagy akár azt is, hogy steril hímeket hozzanak létre. A szúnyogok DNS-ének teljes feltérképezése a maláriával kapcsolatos kérdések miatt is fontos, így az Y-kromoszóma egy fontos lépés volt a megoldás felé. A szúnyogok megfékezése alternatív megoldás lehet egyéb betegségek – például a jelenleg komoly problémákat okozó Zika-vírus – kiiktatásában is. A mostani kutatás eredménye ellenére mégis érdemes elgondolkodni azon: megérné-e egyáltalán kiirtani a szúnyogokat? (Via: Science Daily)
