Magyarország "zsidóbérenc, hazaáruló" volt kormányzóját lemondása után szögesdrót mögött, egy SS-század felügyelete alatt tartották fogva. „Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden ellenségeskedést beszüntetek" - hangzott a rádióban Horthy Miklós kiáltványa 1944. október 15-én. Az eseményeket azonban ekkor már nem a kormányzó, hanem a Gestapo irányította. A németek aznap délelőtt elrabolták ifjabb Horthy Miklóst, hogy egyetlen életben maradt fiával zsarolják a magyar államfőt. A felhívást 13 óra után többször is beolvasták a rádióban, de a rosszul tervezett és véghez vitt kiugrási kísérlet gyakorlatilag már 14 órára elbukott. A németek és a nyilasok átvették a hatalmat, Horthy Miklós pedig - fia életéért cserébe - október 16-án elismerte Szálasi Ferenc kormányát. Ezek a mondatok vetettek volna véget a háborús szenvedéseknek: Német fogságban Ezután lemondott, és miközben a németországi Hirschbergbe internálták, Magyarországon ilyen plakátok lepték el az utcákat: „Horthy Miklós, Magyarország zsidóbérenc, hazaáruló volt kormányzója..." A kormányzót és családját házi őrizetben tartották a Münchentől körülbelül 50 kilométerre, Weilheim közelében fekvő Schloss Hirschbergben. "Ezt álcázás okából most »Waldbichl«-nek nevezték el, és itt egyébként - mint utóbb értesültünk - szabadulása után egy időre Mussolini is elhelyezést talált, de nem úgy, mint mi, hanem valóban, mint vendég. Weilheimba 11 óra táján érkeztünk, és gépkocsin mentünk tovább a szépen fekvő kastélyhoz ..." - idézi az Archívnet.hu Horthy visszaemlékezését. "Őrizetünkre fegyveres SS-századot vezényeltek ki, s ennek őrjáratai szüntelenül ott portyáztak a szögesdrót sövénnyel elzárt kertben. Ezen kívül magában a kastélyban a Gestapo is tartott tizenkét személyből álló őrséget és három rendőrkutyát. Sétáink közben mindig fegyveres őr kisért, még hároméves unokámat is. ..." Amerikai őrizetben "Kényelem hiánya miatt nem volt panaszunk. A kastély berendezése részben egy müncheni palotából, részben Olaszországból származott. Kezdetben ellátásunk is igen jó volt. December elseje után azonban nem kaptunk már elegendő táplálékot. Ezt a Gestapo főnök egyéni kellemetlenkedésének köszönhettük: előttünk azonban úgy állította be, hogy a diplomata-ellátást ettől a naptól fogva hivatalosan megszüntették. ..." Egészen 1945. január 3-áig teljesen el voltak zárva a külvilág eseményeitől, amikor önként csatlakozott a foglyokhoz Horthy Jenő, a kormányzó öccse, és egy rádiót is becsempészett magával. Végül az amerikai csapatok érkezése előtt az őrök elszivárogtak, Horthy Miklós pedig amerikai őrizet alá került 1945. május 2-án. A nürnbergi perben tanúként tett írásos vallomást, a család 1948 decemberéig Bajorországban élt, majd a portugáliai Estorilban telepedett le.
