A kutya és ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét – írja az ELTE kutatóinak új tanulmánya. Az elmúlt 25 évben a kutya a kognitív etológiai kutatások egyik legnépszerűbb alanyává vált, döntő részben az ELTE Etológia Tanszékén működő kutatócsoportnak köszönhetően. A kutyákat rendszerint olyan feladatok elé állítják a tudósok, ahol az alanyoknak látás alapján kell dönteniük, választaniuk. A kutya látása azonban számos tekintetben eltér az emberétől, hiszen a kutya a rokonságát tekintve olyan ragadozók csoportjába tartozik, amelyek többnyire mozgó prédára vadásznak, ráadásul sokszor gyenge fényviszonyok mellett. A két faj látása eltér többek között például az észlelt színekben (a kutya kevesebbféle színt tud elkülöníteni), a felbontásban (a kutya homályosabban lát) és a kontrasztérzékenységben is (a kutya kevésbé kontrasztosan lát). Bár e tények régóta ismertek, az etológiai kísérleteket szinte kizárólag az emberi látásra alapozva tervezik – ami gondot okozhat, ha például a feladat apró részletek észlelését, követését igényli. Forrás: Cultura Creative/© Cultura, all rights reserved./Sean Murphy Több figyelmet kell fordítani az eltérésekre Az Etológia Tanszéken Pongrácz Péter egyetemi docens témavezetésével Péter András PhD-hallgató olyan számítógépes programot készített, amely képes a fényképeken az említett három paraméter (szín, kontraszt, felbontás) tekintetében modellezni a jelenlegi ismeretek szerint a kutya által látott képet. A kutatók ezután felvételeket készítettek olyan elrendezésben, ahol a kísérletvezető karral, fejfordítással, vagy csak oldalra pillantással jobbra vagy balra mutat. E felvételeket azután eredeti (ember által észlelt), illetve az algoritmussal kutyalátást szimuláló módra változtatva mutatták be 25 férfi és 25 nő résztvevőnek. A kísérlet célja az volt, hogy kiderüljön: vajon ha az embereknek kell eldönteni, hogy merre jelez egy kísérletvezető, befolyásolja-e a döntés sebességét és pontosságát az, hogy a kép minősége megfelel a számunkra elvártnak, vagy attól jelentősen eltér (a kutya által feltételezetten látható minőség irányába). Az eredmények szerint a résztvevők lassabban és kevésbé sikeresen oldották meg a feladatot, amikor a képen látható személy csak a szeme elfordításával jelezte az irányt – mégpedig abban az esetben, amikor ezeket a felvételeket a kutyalátás szimulációval mutatták nekik. Ha megvizsgáljuk, hogy a kutyák hogyan teljesítenek e kísérlet „élő" változatában (amelyet már több mint tíz éve alkalmaznak etológiában), kiderül, hogy a kutyáknak is a szempillantás követése okoz legtöbbször gondot. Az Etológia Tanszék Behavioural Processes című folyóiratban megjelenő új tanulmánya rávilágít arra, hogy több figyelmet kellene fordítani a kutya és az ember látóképessége közötti eltérésre, ha a kísérleti feladatban négylábú alanyoknak finom részleteket kell(ene) elkülöníteniük. Az ELTE Etológia Tanszékéről Pongrácz Péter, Ujvári Vera, Faragó Tamás, Miklósi Ádám és Péter András vett részt a kutatásban. Let's block ads! (Why?) Forrás...
