Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő sorozatban a 83. Kormányinfót tartotta meg a Parlamentben. A tájékoztató többek között szóba került a felsőoktatási törvény tervezett módosítása is. A miniszter leszögezte, hogy a változtatás mögött nincs politikai döntés, csupán a Magyarországon működő külföldi egyetemek szegmensét szeretnék tisztítani. Lázár arról is beszélt, hogy komoly mértékű "nyomásgyakorlásra" számít a következő hetekben Brüsszel részéről, ennek közvetítői pedig akár a civil szervezetek is lehetnek. Azt is bejelentette, hogy Magyarország a V4-ekkel összefogva szeretné elérni, hogy az EU kötelezze a gyártókat: tüntessék fel a termékeiken, hogy az azonos csomagolások ellenére más-más minőséget értékesítenek Európában. A külföldi egyetemek sem csaphatják be a diákokat, nem élhetnek vissza helyzetükkel, és nekik is vállalniuk kell a magyar törvények betartását - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 83. kormányinfón csütörtökön a felsőoktatási törvény módosító javaslata kapcsán. Kovács Zoltán kormányszóvivő és Lázár János miniszter Forrás: MTI/Bruzák Noémi Elmondta, a tervezetet a az Oktatási Hivatal (OH) vizsgálatát - amely 28 külföldi egyetemből 27-nél talált problémákat - előzte meg. A felülvizsgálat jogszerűnek és alaposnak nevezte, azt pedig siralmasnak tartja, hogy ilyen nagy számban vannak gondok a külföldi egyetemek működési engedélyeivel, a képzések akkreditációjával, illetve a magyar állammal való együttműködésben. Az OH ellenőrzése egyébként már tavaly megkezdődött, és a gyakorlat szerint 5 évente kerül sor rá, vagyis senkit sem ért váratlanul. "Átláthatóbb működési szabályokra van szükség, ezért terjesztettük be a parlamentnek a módosítására vonatkozó indítványát" - tette hozzá. A javaslat értelmében csak olyan külföldi egyetem lehetne Magyarországon a jövőben, amelynek működését a származási ország és Magyarország közötti nemzetközi szerződés biztosítja, amely a származási helyen is államilag elismert egyetem, és valós felsőoktatási tevékenységet folytat.Lázár jelezte, hogy minden külföldi egyetem számíthat a kormányra, amely méltányosan fogja megvizsgálni a kérelmét. A kabinet azt szeretné elérni, hogy mindenki tartsa be a játékszabályokat, az idelis állapot megteremtésére pedig a következő egy év elegendő időt ad. Minden, ami ezen felül van, az "politikai hisztériakeltés", ezért azt javaslom, mindenki higgadjon le. Arról is beszélt, hogy a vizsgált külföldi egyetemek közül az egyetlen, amely mindennek megfelelt, egy amerikai intézmény, a magát liberálisnak tartó McDaniel College. Kijelentette, kizárt, hogy a Közép-európai Egyetemnek (CEU) valós problémát jelentene a feltételek teljesítése. Ha mégis, az "szegénységi bizonyítvány". Kettős mérce és Nutella A miniszter hosszan baszélt arról, hogy a Nébih (élelmiszer biztonsági hibatal) 96, Olaszországban és Ausztriában értékesített, azonos nevű és külső megjelenésű termékeket vetett össze a Magyarországon forgalmazottal. A minőség az esetek 70 százalékában tért el, más alapanyagokat, ételízesítőket és adalékokat, silányabb melléktermékeket használtak fel. Példaként hozta a Nutellát, amelyből nem ugyanaz van Olaszországban, mint ami a magyar polcokon kapható. De olyan terméket is találtak, amelyből drágábban adják a rosszabb minőségűt itthon. Közölte, hogy a V4-es partnerekkel azért küzdenek, hogy első lépésként a fogyasztók védelme érdekében a címkéken szerepeljen világos tájékoztatás az eltérésekről. Brüsszeli játszmák "A kormánynak komoly nyomásgyakorlásra kell felkészülnie a következő hónapokban a bevándorláspolitikája miatt az Európai Bizottság, a strasbourgi bíróság és civil szervezetek részéről" - jelentette ki Lázár jános. Azt mondta, hogy az Európai Bizottságtól a kötelező betelepítési kvóta elfogadása érdekében várható nyomásgyakorlás Magyarországra, a kormány értesülései szerint ugyanis a közeljövőben kitűzik a kvótapert. A miniszter Forrás: MTI/Bruzák Noémi Azzal is számolnak, hogy a magyar bevándorláspolitikát érintő strasbourgi elmarasztaló döntések megszaporodnak majd a jövőben. Ennek az lehet a célja, hogy Magyarország adja fel a határvédelmet, és engedje be az illegális bevándorlókat. Lázár János megjegyezte, hogy mindehhez partnert is találtak Magyarországon a Magyar Helsinki Bizottság személyében, amely mára "politikai szervezetté" vált. A miniszter azt kérte a szervezettől, hogy ha valóban elvi ügynek tekintik a munkájukat, akkor a két bangladesi menedékkérő ügyében - a strasbourgi bíróság döntésével neki megítélt 2,7 millió forintot ajánlja fel a határon dolgozó karitatív szervezeteknek, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak.A már hatályos megerősített jogi határzár ügyében a miniszter megismételte: a kormány áll minden uniós vizsgálat elé, mert szerinte az megfelel a közösségi jognak. A kabinet és az EU közös munkacsoportja három hónapon át fogja vizsgálni a jogszabályt - jegyezte meg. A megszigorított jogi határzárat szerdán már alkalmazták is, nyolc menedékkérőnek a határon kell megvárnia kérelme elbírálását. A határszakaszra 324 konténert telepítettek, jelenleg 100 embert tud befogadni a tranzitzóna, de ezt készek bővíteni. A területen a felnőtteknek napi háromszori, a gyermekeknek ötszöri étkezést, továbbá teljes szociális és egészségügyi ellátást biztosítanak. Jön a nemzeti konzultáció Lázár János beszélt arról is, hogy a Magyarország és az EU aktuális viszonyát érintő nemzeti konzultáció kapcsán hat témakörben számít a kormány a választópolgárok támogatására. Értékelése szerint függetlenségi kérdésekről van szó, nagy vita van például arról, hogy két sebességes legyen-e az unió, és Brüsszel vagy Magyarország határozza-e meg az adókat. "A kormány kész harcba bocsájtkozni, de egyedül nem megy, ezért kérjük a magyar emberek támogatását" - foglamaztott. Let's block ads! (Why?) Forrás...
