Egyre kevesbe szeretjuk oket, vagyis egyre kevesbe hasznaljuk oket. Nelkuluk sms-ezunk, de legtobbszor mar nelkuluk is gepelunk. Csak akkor kellenek mindenkepp, ha hivatalos dokumentumot irunk. Csatoljak fel szarukeretes bolcseszszemuveguket, gomboljak be szurke kariganjukat, mert most egy meglehetosen furcsa kiserlet kovetkezik. Ekezettel vagy nelkule? Most nyilvan nelkule, de vajon van ennek ertelme? A telefonomon mar egyebkent is csak igy potyogok uzenetet, de az elozo harom sorban nagyjabol minden masodik szonal torolnom (most is) kellett, mert osztonosen ekezettel akartam irni az adott szot. De ha nagyon rakoncentralok, megy a „lecsupaszitott” iras. Peldaul a mumusomnal, a „kiserlet”-nel meg jol is esett, hogy nem kell figyelnem arra, hogy hosszu vagy rovid az az i betu. Hosszu egyebkent, de ez most mindegy is. Nincs magyar kiserlet kulfoldi peldak nelkul, de angolszasz nyelvteruleten most hiaba keresgelnenk, hiszen ott nincsenek ekezetek. Nem ugy a spanyolban, ahol egy-egy ekezetes szonak teljesen mas a jelentese, mint ekezet nelkuli társaiknak. Peldaul a solo ekezet nelkul „csak”-ot jelent, ellenben ha az elso o-n van egy vesszo, mar azt jelenti, hogy egyedul. A „te” csupaszon annyit tesz, hogy „neked”, esetleg azt, hogy „teged”, ekezettel viszont azt, hogy tea. Nagyon sok spanyol blog foglalkozik azokkal a szavakkal, amelyekre nem kell ekezet, megis sokan tesznek ra. Hogy miert? Legtobben amolyan biztos, ami biztos alapon, de amugy nem kell. Fontos lepest tett a Real Academia Espanola (REA), vagyis a Spanyol Kiralyi Akademia ebben a kerdesben, mar 2012-ben ugy hataroztak, hogy a netes kommunikacio eloretorese miatt nem szamit nyelvtani hibanak, ha valaki online a spanyol n-re nem teszi ra azt a kis hullamos jelet, amit tilde-nek hivunk. Az akademia fo celkituzese egyebkent a kasztiliai spanyol nyelv apolasa – mindezek ellenere. [SIZE=x-small]Kep: Fortepan[/SIZE]Eleg regota nem is hasznalnak mar a spanyolok ilyen n-t. Vagy a tilde nelkul írjak, vagy ny-et irnak helyette, de a Twitteren es tarsain mar a tobbi ekezet is kezd kikopni, mondvan: szovegkornyezetbol ugyis kiderul, hogy most akkor a mar emlitett „te” az azt jelenti, hogy „tea” vagy azt, hogy „teged”. Ha mar a Twitterrol van szo, a magyar tweetelok is egyre gyakrabban teszik ki bejegyzeseiket ekezet nelkul, ez is az oldal egyik lenyege. Gyors, rovid szoveges uzeneteket kitenni. A Nyelv es Tudomany is foglalkozott nemreg a temaval. Azt irjak, hogy az ekezetek lehagyasa és a rovid es hosszu ekezetek felcserelese az iskolaban ugyanolyan hibanak szamitott, ami szerintuk nagyon igazsagtalan dolog. De azt is leirjak, hogy az ekezetek lehagyasa nem helyesirasi hiba, sot, van olyan eset is, amikor koncepcio. A Twitteren es sms-ben ez ugyan nem koncepcio, sokkal inkabb tendencia. A mi esetunkben azonban most az. Mi tett be vegkepp az ekezeteknek? Hat az erintokepernyo. Mert amig a gombos telefonokat elnyomkodtuk az ekezetes betuig, addig az erintokepernys gepeles soran mar nem vesszuk arra a faradtsagot, hogy hosszabban nyomjuk az adott betut, hogy feltunjon az egyebkent helyes betu. Fontos megjegyezni, hogy a szamitastechnika hoskoraban, amikor meg amerikai billentyuzetet hasznaltak, nem volt mod es lehetoseg, meg ha valaki akart, akkor sem, ekezeteket hasznlani. Erre talatak ki egyesek az ugynevezett repulo ekezetet, ami azt jelentette, hogy az adott maganhangzo utan pakoltak egy ’ jelet, egy kis aposztrof es mar kesz is volt. A repulo ekezet mellett sokan inkabb megduplaztak az ekezet nelkuli maganhangzot, igy lett a dupla aa vagy a dupla ee. Aztan bejott a magyar billentyuzet, fellegezhettek az ekezetetk, majd az erintokepernyo es mondjuk a Twitter, az ekezeteknek meg szepen lassan bucsut inthetunk. A Gyakori kerdesek ugyanakkor tele van ilyen kerdesekkel. Miert kell ezt tenni, miert lett ez divat, es egyaltalan kinek all ez erdekeben? Mert – irhatunk barmit – erre sodor minket a technologia fejlodese. Nem divat lett, inkabb megszokas. Senkinek nem all erdekeben, megis ez van.
