Bár az infláció a hivatalos adatok szerint nagyon alacsony, és a jegybankárok sem várnak komolyabb áremelkedési nyomást, elemzők szerint a teljes kép azért ennél valamivel árnyaltabb. A múlt héten jött ki a magyar jegybank friss inflációs jelentése, amely szerint a tavaly mínusz 0,1 százalékos éves átlagos infláció után az idén 0,4 százalékos érték várható, jövőre pedig 2,3 százalékra lehet számítani. Az előrejelzés nem meglepetés, egyrészt az infláció gyorsulása lényegében tényként kezelhető, a kérdés inkább az, hogy milyen mértékű lesz a gyorsulás. Az idei várható éves infláció 0.4 százalék lesz Forrás: Cultura Creative/© Cultura, all rights reserved./Monty Rakusen Az utóbbi években, hónapokban lényegében 0 százalék körüli volt a legfőbb inflációs mutató és a változékony energia- és élelmiszerárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció is alacsony szintre állt be. Ez nem magyar specialitás, az Európai Unióban és a fejlett országokban is az alacsony inflációs környezet a jellemző. Fontos, hogy bár az alacsony vagy negatív infláció, azaz a defláció gátolja a gazdasági növekedést, De nincs valós deflációs veszély. „Az infláció ugyanis elsősorban az olcsó nyersanyagok - például az olajár csökkenése - miatt került alacsony szintre. Nem pedig azért, mert visszafogott lett volna a lakossági fogyasztás. Sőt, ez a fajta inflációs folyamat inkább serkenti a lakossági fogyasztást" - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Fizetések és megtakarítások Idehaza meredeken nőttek a nettó bérek, ami a lakossági fogyasztásnak, egyúttal a GDP-nek is hajtóerőt ad. A növekvő kereslet mellett azonban nem látszik a drágulás. Ebben az játszhatja a főszerepet, hogy a magyarországi nettó átlagkeresetek éveken keresztül veszítettek értékükből, és csak 2014-ben kapták vissza reálértéküket. Ez pedig azért fontos, mert reálértéken mindössze alig több mint másfél éve haladja meg a lakosság pénzügyi mozgástere a 2006-os mélypontot. Itt azonban azt is érdemes kiemelni, hogy továbbra is óvatosság jellemzi a lakosságot, mert a megtakarítási hajlandóság továbbra is magas szinten maradt. A hazai lakossági fogyasztás nőtt Forrás: MTI/Faluldi Imre A fogyasztásra hatással van a kamatszint is, korábban az alacsony kamatok miatt az emberek inkább fogyasztottak, mert nem feltétlenül volt kifizetődő a megtakarítás. Ennek ellenére most nincs vásárlási boom. Egyre inkább bebizonyosodni látszik, hogy a túl alacsony vagy negatív kamatszint miatt még többet igyekeznek spórolni. Nagyobb összegre lesz szükségük a jövőben ahhoz, hogy ugyanakkora tartalékkal rendelkezhessenek, mint amit a korábbi, magasabb kamatszintnél vártak. (Hiszen így elveszítik a megtakarításaik kamatát, amivel korábban kalkulálhattak.) Mi lehet a fordulat? A szakértő szerint azonban olyan fordulat jöhet, ami az inflációra hatást gyakorol. Szerinte ugyanis a pénz forgási sebessége bőven elmarad a válság előtti szinttől. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a pénz nem dolgozik, hanem parkol, például a világ jegybankjainak betéteiben. Közben pedig a béremelések miatt egyre drágább a munkaerő, ez pedig felboríthatja ezt az összeállítást. Nincs vásárlási láz, az emberek inkább spórolnak Forrás: MTI/Justin Lane „Csak idő kell, hogy ez bekövetkezzen"- véli a szakember. Ha drágulnak az erőforrások, akkor javítani kell a hatékonyságon, a termelékenységen. Közben a fogyasztás is élénkül, így beruházásokra lesz szükség. Ez pedig növeli a pénz forgási sebességét. A jegybankok szerepe ebből a szempontból kulcskérdés. Ha ugyanis nem reagálnak időben a változó környezetre, akkor hirtelen felpöröghet az infláció. Ha pedig változatlan pénzkínálattal és a pénzforgási sebesség válság előtti szintre való visszatérésével kalkulálunk, akkor robbanásszerűen, 5-6 százalékos szintre gyorsulhat az infláció. Ez olyan helyzetet is teremthet, hogy nem lesz érdemi gazdasági növekedés, miközben az infláció magas szintre kerül, ami pedig a stagflációt jelenti. Let's block ads! (Why?) Forrás...
