Peták István 1995-ben végzett az orvosi egyetemen. Már karrierje elején foglalkozni kezdett az úgynevezett Philadelphia-kromoszómával, egy génhibával, amely akadályozza a kemoterápiás kezelés hatékonyságát. A gátló gén elleni célzott gyógyszer 2000-ben jelent meg, sokan azonban ellenezték a szer használatát – azzal érvelve, hogy a célzott gyógyszer hatástalan lesz az egyébként igen bonyolult daganatos megbetegedésekkel szemben. Peták a Fulbright-ösztöndíj segítségével az Egyesült Államokban kutathatott, ahol azt tapasztalta, hogy a különböző okokból eredeztethető daganatok igen eltérően reagálnak az egyes gyógyszerekre. A célja éppen ezért az lett, hogy a betegség pontos okát térképezze fel – ezzel pedig a megfelelő kezelést is kiválaszthassa. A daganatot okozó génhibát 2003-ban azonosították, így a szűrése is elérhetővé vált. A precíziós onkológia Amerikában és Nyugat-Európában már sok helyen gyakorlat, hazánkban egyelőre csak lehetőség. Míg korábban a daganatos megbetegedéseket olyan módszerekkel vizsgálták, amellyel nem mindig lehetett tökéletesen elkülöníteni az egyes típusokat, addig mára már alkalmazható a pontosabb technika – ezzel pedig célzott, hatékonyabb gyógyszereket lehetne felírni a pácienseknek. A matematika és információáramlás fejlődésével az egészségügy egyre közelebb kerülhet ahhoz, hogy a daganatos megbetegedések mögött álló összes génhibát feltérképezze – Peták szerint ez a siker előbb bekövetkezhet, mint a Marsra szállás. A szakember ezért sürgeti, hogy minél több orvos és beteg váljon génvadásszá, ezzel ugyanis a végső megoldást is megtalálhatja az egészségügy. Ennek érdekében csapatával egy kollektív, globális online informatikai rendszert fejlesztett ki, melyet januárban a Szilícium-völgyben is bemutatott. A teljes interjút további érdekességekkel érdemes elolvasni a National Geographic Magyarország oldalán.
