Licenckötelezettségek nyílt forráskód esetén is vannak - hívta fel a figyelmet a lapunknak adott interjúban dr. Telek Eszter jogász, az IPR-Insights vezet? tanácsadója, aki szerint az open source megoldások használata esetén is nagyon oda kell figyelni a szerz?i jogi kérdésekre. Szakért?nk emellett a licenckezelés terén egyre er?sebben mutatkozó tendenciáról, az úgynevezett kett?s licencelés terjedésér?l is szólt. Még mindig elég sokszor keverednek egymással fogalmak, például a free és a freeware, illetve zavartak a felhasználók, hogy mikor és mit tehetnek meg egy programkóddal. Gyorsan tegyük is helyre: milyen licenctípusok léteznek egyáltalán? dr. Telek Eszter - Alapvet?en két nagy világot lehet elkülöníteni: az egyik a tulajdonosi vagy zárt forráskódú szoftverek világa, a másik pedig a nyílt forráskódú (open source) vagy másképp szabad (free) szoftverek területe. Utóbbit ma már FLOSS-ként (a free/libre/open source software szavak kezd?bet?inek összevonásából el?álló mozaikszó) is említi a szakma. Valóban nem keverend? össze a free azaz a szabad vagy másképp nyílt forráskódú szoftver és a freeware, azaz a díjfizetés nélkül használható, de tulajdonosi termékekkel, mert míg az el?bbi esetben a free szó a szabadságra (szoftver szabad futtatása, tanulmányozása, terjesztése, módosítása), addig az utóbbi estben az ingyenességre utal. A két modell (a tulajdonosi és a FLOSS) között az alapvet? különbség, hogy míg a tulajdonosi modellben a forráskódot jellemz?en zártan kezeli a jogosult, addig a másik világban a forráskódot hozzáférhet?vé teszi a szerz?, és a felhasználó ebb?l adódóan élvezheti az el?bb említett szabadságokat természetesen a licenc által rögzített feltételek mellett. Vagyis tulajdonosi és FLOSS kategóriákat emlegetve valójában nem szoftverek típusairól beszélünk, hanem licenc fajtákról, különböz? felhasználási szerz?désekr?l. A szerz?i jogi szabályozásnak (az országonkénti kisebb-nagyobb eltérésekkel együtt is) az a rendez?elve, hogy a szerz? vagy jogtulajdonos rendelkezik a szellemi terméke felett. Azaz a szerz?i jogi oltalom alatt álló szoftver jogszer?en csak úgy kerülhet egy felhasználóhoz, ha a szerz? erre vonatkozó engedélyt adott, a felhasználó pedig elfogadja az engedélyben foglalt feltételeket. Így jön létre a felhasználási szerz?dés, köznapi nevén a licenc; tehát az egyes licenckategóriák annak fényében alakulnak ki, hogy mi az engedély tartalma (engedély viszont minden esetben szükséges).- Tehát a szerz?i jogi szabályok a nyílt forráskódú megoldásokra is vonatkoznak? - Igen, mind a tulajdonosi, mind az open source szoftverek védelmét a szerz?i jog biztosítja. Az open source szoftvereknek is vannak licencei, melyek természetesen más rendelkezéseket tartalmaznak, mint egy tulajdonosi licenc, de az abban foglalt feltételeket is be kell tartani. Aki nem teszi, az ugyanúgy szerz?i jogokat sért, mint amikor valaki például engedély nélkül Windowst használ. Bár a nyílt forráskódú szoftverek esetében könnyen hozzájut a szoftverkódhoz a felhasználó, a szoftverhasználat itt is csak a licenc rendelkezéseivel összhangban gyakorolható. - El?fordulhat az is, hogy bár egy termék forráskódja megismerhet?, de azt továbbfejleszteni és az így el?álló újabb terméket terjeszteni, már nem szabad? - Akár igen. Hogy az adott szoftverrel, kóddal mit lehet megtenni, vagyis mi az úgynevezett szabadság terjedelme, ahogy említettem, a konkrét licencszerz?dést?l, a jogtulajdonos döntését?l, illetve a felek megállapodásától függ. Azaz léteznek ugyan alapvet? kategóriák, licenccsaládok, de a szerz?dési szabadságból adódóan ezek nem kizárólagosak: a tipikus rendelkezések tetszés szerint variálhatóak és újakkal egészíthet?ek ki. A közismert licenctípusok esetében persze sztenderd feltételekr?l beszélünk: a GNU/GPL- vagy a BSD-típusú licenc f?bb rendelkezései mindig azonosak (épp ezért tartozhatnak a konkrét szerz?dések egyik vagy másik családba). A f? kategóriákon belül persze több altípus és számtalan egyedi licenc létezik, de tekintve, hogy FLOSS licencekr?l beszélünk, biztos lehet benne az ember, hogy az így engedélyezett szoftverek forráskódja mindig szabadon hozzáférhet? (futtatható, tanulmányozható), szabadon terjeszthet?, és lehet átdolgozásokat végezni rajta. Ami viszont a f? különbség a két licenccsalád között, hogy ha valaki GPL-típusú licenccel engedélyezett szoftvert használ, és azt átalakítja, akkor az általa el?állított új terméket is GPL feltételek szerint köteles közzétenni. Ezt hívják copyleft klauzulának vagy másképp fert?z? effektusnak, ami végs? soron azt eredményezi, hogy a nyílt világból, a kvázi közkincs státuszból érkez? fejlesztés továbbra is nyílt maradjon. Ugyanez az elvárás nincs meg a BSD licenc alatt fejlesztett szoftverekkel szemben, tehát azok felhasználása az átdolgozást követ?en akár tulajdonosi, akár FLOSS licenccel engedélyezhet?. - Akár csak néhány sornyi, GPL-licenc szerint íródott kód beépítése egy tulajdonosi szoftverbe is magával vonhatja azt, hogy az egész termék GPL-essé, nyílt forráskódúvá válik? - A GPL licenc és a mögötte lév? szervezet, a Free Software Foundation (FSF) er?teljesen ezt az álláspontot igyekszik hangsúlyozni, még ha ez nem is minden esetben egyértelm? (különbség van ugyanis az átdolgozás szerz?i jogi fogalma és a GPL licenc nem pontosan megfogalmazott származékos m? definíciója között). Eszerint, ha egy fejleszt? cég több hónapnyi fejlesztéssel elkészít egy szoftvert a megrendel?jének, és kiderül, hogy az egyik munkavállalója nem volt elég körültekint?, ugyanis felhasznált a kódban egy nyílt forráskódú library-t, mely mint kiderül történetesen GPL feltételek szerint licencelt, a teljes szoftver megfert?z?dik. Ha a megrendel? a fejlesztett szoftvert tulajdonosi licenccel szeretné értékesíteni, a fert?zést elkerülend? a GPL-es rész helyett újat kell írni, vagy megenged? (BSD-típusú) licenccel elérhet? libraryt kell választani. - Mit érdemes tudni a BSD-típusú licencekr?l? - A GPL mellett a másik nagy FLOSS licenccsoport, amire ugyancsak igaz, hogy a forráskód szabadon hozzáférhet?, módosítható, terjeszthet?, viszont itt hiányzik a GPL licencekre jellemz? azon kötöttség, hogy ha a szoftver a nyílt világból származik, akkor kizárólag nyílt forráskódúként forgalmazható tovább. Vagyis hiányzik az a bizonyos copyleft klauzula. Ha BSD-típusú licenccel jutok egy szoftverhez, akkor nyugodtan beágyazhatom azt a saját tulajdonosi szoftverembe, és rajtam áll, hogy utána a szoftvert milyen licenccel juttatom el a felhasználókhoz. A két nagy licenccsoport mellett természetesen más típusok is léteznek (pl. a Mozilla-típusú licenceket szokták külön említeni), azonban a f? rendez?elv a copyleft megléte vagy hiánya, innen a két f? kategória. - Széls?séges esetben akár annak a kódját is be lehetne tenni GPL-be, hogy megjelenik egy egyszer?, hello world! szöveg a képerny?n, és akkor onnantól fogva, ha valaki egy tulajdonosi szoftverben is hasonló m?veletet végez, kabátlopási ügybe keveredhet. Hogyan ítélkezik ilyenkor a bíróság? - A szerz?i jog nem a témát, gondolatot védi, hanem a megformált tartalmat, a gondolat egyéni kifejezésmódját. Így ahogyan a szerelem témáját a költészetben újra meg újra fel lehet dolgozni, azonos funkció ellátására több szoftver írható (sok szövegszerkeszt?, tömörít?, hello world-öt kiíró program elképzelhet?). Mivel a szoftverek funkcionális m?vek, sokszor nehéz megítélni az egyéni-eredeti jelleg kérdését. Jogvita esetén a bíróság és a szakért?k mindenesetre azt vizsgálják, hogy az azonos feladatot elvégz?, hasonlóképp m?köd?, s?t akár megjelenésükben is teljesen hasonló szoftverek, hogyan épülnek fel, az alapul szolgáló algoritmusok, a létrejött fájlstruktúrák hogyan viszonyulnak egymáshoz, illetve származtathatók-e egymásból a kódok. E szempontok mérlegelésével döntik el, hogy az azonos feladat ellátására képes szoftverek független alkotások, vagy az egyik a másik jogosulatlan átdolgozásával, szolgai másolásával jött létre. Szemléletes példa erre az angol EasyJet-Navitaire eset. A légitársaság foglalási rendszerét egy küls? fejleszt?cég (Navitaire) készítette, majd kiegészít? szerz?dések keretében üzemeltette, szükség esetén továbbfejlesztette azt. Az EasyJet azonban egy id? után úgy döntött, hogy nincs szüksége a Navitaire-re, és fejlesztettek egy azonos funkcionalitású rendszert, aminek még a felhasználói felülete is azonos volt. A Navitaire ezután azt állította, hogy az eredeti, általa fejlesztett szoftver másolásával szerz?i jogai sérültek, de ezt a bíróságon nem tudta bizonyítani: a bíróság úgy ítélte meg, hogy az Easyjet nem ismerhette a Navitaire rendszer forráskódját, továbbá a két szoftver struktúrája, a programok felépítése eltér, még ha a funkciók és a felhasználói élmény kísértetiesen hasonlónak is bizonyult. - Egyre többet hallani mostanában az úgynevezett kett?s licencelésr?l is. Mit jelent ez pontosan? - Valóban egyre több gyártó alkalmazza az úgynevezett kett?s licencelési modellt. Ilyen esetben a szoftver FLOSS (jellemz?en GPL-típusú) és tulajdonosi licenccel is elérhet?. Klasszikus példa erre a MySQL adatbázisszerver. Tekintve, hogy az adatbázisokat integrálni kell azzal a rendszerrel, amelynek részei, a felhasználók aggodalma jogos lehet, amikor a GPL fert?zés veszélyét?l tartanak. Ennek az aggodalomnak az eloszlatására alkalmas a kett?s licencelési modell, mely a közösségi fejlesztés el?nyeit megtartva a szoftver GPL licenc szerinti community változata mellett, egy tulajdonosi terméket is kínál. Amellett, hogy a modell m?köd?képessége kifejezett jogi átgondoltságot igényel, a felhasználókban sokszor visszatetszést és kérdéseket vált ki, hogy hogyan lehetséges mindez: egyáltalán szabad-e a szabad szoftver. - A kett?s licencelés ennek ellenére szabályos, törvényes? - A kett?s licencelés egy újabb FLOSS üzleti modell. Nem meglep?, hogy a gazdasági szükségszer?ség újabb és újabb modellek létrehozását indokolja, más kérdés, hogyan fér ez meg a szabadság eszméjével. Ha megnézzük, számtalan megoldás van arra, amikor szabadnak, nyílt forráskódúnak nevezett termékek valamilyen kiegészít? értékkel együtt, díj ellenében kerülnek az ügyfelekhez. Klasszikus példa, hogy a bárki számára elérhet?, nyílt Fedora Linux képezi az alapját a Red Hat Enterprise Linuxnak (RHEL), amelynek értékesítése az úgynevezett szolgáltatási modell szerint történik: a fedorás fejlesztésekhez úgymond kiegészít? szolgáltatásként a vállalati m?ködést szolgáló komponenseket és szolgáltatásokat csatolnak, és a csomagot el?fizetési díj ellenében juttatják a felhasználókhoz. A kett?s licencelés annyiban érdekesebb, hogy itt azonos termék felhasználásának engedélyezése történik a kétféle modell szerint, ami egészen más a GPL fert?z? hatása miatt nem feltétlenül problémamentes szerz?déses hátteret igényel. - Melyik licenctípus a népszer?bb az open source világban, a GPL vagy a BSD? - A felmérések szerint a legnépszer?bb licenc ma még a GPL 2-es változata, de nemrég olvastam, hogy csökken a GPL népszer?sége, és a BSD-típusú, tehát megenged? licencek is kezdenek el?retörni. Ez nem jelenti azt, hogy már át is vette a vezetést az utóbbi, de egyre er?sebb ez a megenged?bb licencelési irányvonal. - Vannak-e más jogi aktualitások is az open source licencek világában? - Érdekes kérdéseket vethet fel a nyílt forráskódú szoftverek támogatottságának közigazgatáson belüli er?södése. Ahogy korában is említettem, a nyílt forráskódú rendszerek megbízható használata jellemz?en olyan kiegészít? szolgáltatásokat, komponenseket igényel a beszállítóktól, ami aztán szintén díjfizetés ellenében (sokszor a hasonló tulajdonosi szoftver díjával azonos nagyságrend? szolgáltatási/el?fizetési díj ellenében), adott szállítókra építve érhet? el, és ez ismét egyfajta felhasználói függ?séget eredményez (még ha tartalmilag mást is, mint a tulajdonosi szoftverek esetében). Érdemes ezzel is számolni, és a fent elmondottak miatt a licencfeltételeket részleteiben megismerni a FLOSS modell nyújtotta el?nyök mellett. Szalay Dániel 2012. március 19., 03:53 http://computerworld.hu/licenckotelezettsegek-a-nyilt-forraskod-vilagaban-20120319.html
