Az író-rendező Luc Besson a mozitörténet legkeményebb, legemlékezetesebb női akcióhőseit teremtette meg, elég csak a Nikitára, a Leon, a profira, vagy Az ötödik elemre gondolnunk. Besson ezúttal Scarlett Johanssont rendezi Lucy szerepében ebben az új akcióthrillerben. Lucy véletlenül egy sötét üzletbe keveredik, de szembeszáll azokkal, akik foglyul ejtették, és könyörtelen harcossá válik, aki meghaladja az emberi logikát. Igazi érzelmi hullámvasút volt számomra a Lucy: én szeretem Luc Bessont, része a fiatalságomnak, a Metró, A nagy kékség, a Léon számomra mind-mind meghatározó filmek, sőt talán többek is annál. Emlékek, élmények, egy darabka belőlem. Jó, tudom, tudom, ne túlozzak már, de akkor is. Mind zseniális. (sorolhatnék még persze Besson filmeket, de az Ötödik elemet most hagyjuk). Aztán a Jeanne d'Arc után valami megtört, nem jött egy említésre méltó alkotás se (megint csak azt mondom, a Vérmeséket hagyjuk. Nem volt rossz, de hát azért na.) Nem csoda, ha a világ egyszerre kapta fel a fejét a Lucy láttán: végre egy újabb pörgős őrület röpke másfél órában Scarlettel a főszerepben, ez még akár jól is elsülhet. Naná, hogy vártuk, mint a messiást. Aztán jöttek a negatív, kikerülhetetlen kritikák és aggodalommal telve mentem el a moziba. És nagyon jól szórakoztam. Nem, nem volt világmegváltó. Egyáltalán nem. A téma sem újdonság, még ha nem is lerágott csont, azért még bőven volt benne potenciál. Az egyetlen nagy baj a filmmel talán az, hogy sokkal mélyebben bele lehetett volna menni, jobban kikaparni a témát, nem kellett volna ennyire Besson-ra venni, ledarálni alig 80 percben. Ezt leszámítva viszont (és ha őszinték akarunk lenni, nem hordhatjuk le Bessont azért, mert Besson) nagyon jó kis mozi a Lucy. Nem ver át, nem hazudik, nem ígér többet, amit viszont igen, azt tartja: pörgős, fordulatos, vibráló. Ne higgyetek senkinek, nézzétek meg! Sorozataddict -: Lucy
