Magyar szakértők egy 2,5 kilogrammos súlyt elbíró meteorológiai ballont juttattak fel a sztratoszférába a Szent István Egyetem Gödöllői Campusáról, mely egészen 30 km magasságig emelkedett. Ezzel a technológiával lehetővé válik annak tesztelése, hogy az egyes elektronikai műszerek és biológiai minták miként viselkednének még magasabban, a világűrben. Az, hogy miként viselkedik egy elektronikai eszköz vagy egy biológiai minta a világűrben, többféle módon is tesztelhető. Az egyik bevett módja, hogy a mintákat rakéta segítségével juttatják fel az űrbe, de az is lehetséges, hogy laboratóriumi körülmények között mesterségesen állítják elő a kívánt körülményeket. A roppant költséges megoldások mellett azonban magyar kutatók egy széles körben elérhető megoldással is kísérleteznek: meteorológiai ballonok segítségével juttatják fel a mintákat 30-40 km magasra, ahol már az űrbéli körülményekhez hasonlót lehet tapasztalni. „Értelmezéstől függően, 100 km magasságban kezdődik a világűr, így bátran mondhatjuk, hogy a ballonáltal elérhető magasság annak előszobája. A sztratoszféra tulajdonságai és környezeti tényezői jóformán megegyeznek a világűrben tapasztalható körülményekkel, leszámítva a mikrogravitációt. Ennek köszönhetően kiválóan alkalmas ez a módszer arra, hogy elektronikai és biológiai minták űrbéli viselkedését teszteljük." – mondta el Szing Attila, a kutatást végző Stratolab Kutató, Fejlesztő és Innovációs Kft. ügyvezetője. „A meteorológiai ballonokat egyébként jellemzően időjárás-előrejelzésekhez használják. Többféle méretben léteznek attól függően, hogy mekkora súlyt és milyen magasra kell felrepíteniük" – fűzte hozzá. A ballont a Szent István Egyetem Gödöllői Campusáról engedték fel, ezzel is szimbolizálva a tudományos oktatás és munka elengedhetetlen voltát. „Egyetemünkön az elméleti oktatás mellett a gyakorlatra is nagy hangsúlyt fektetünk, és örömmel állunk az olyan innovatív kutatások mellé, mint amilyen a mostani, meteorológiai ballonos is. A jelen tudományos felfedezési itt történnek, többek között a mi egyetemünk falai között is, így igyekszünk megtalálni minden módot, hogy támogassuk a hallgatókat." – mondta Dr. Káposzta József, a SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja. Az ilyen tesztek mezőgazdasági vonatkozásban is hozhatnak érdekes és jelentős eredményeket például arról, hogy mely növények és baktériumok képesek kibírni az ilyen extrém körülményeket, illetve, hogy van-e olyan növény, amit például fel lehetne vinni az űrállomásra, vagy később akár a Marsra is. Let's block ads! (Why?) Forrás...
