Magyarország valóban mezőgazdasági ország, vagyis az agrárium a nemzetgazdaságot alapvetően meghatározza, ezt mutatja, hogy 2011 óta folyamatosan növekedik a mezőgazdaság teljesítménye - mondta az Origónak Fazekas Sándor. A földművelésügyi miniszter azt mondta: idén a 2,1 százalékos GDP növekedéséhez 0,6 százalékponttal járult hozzá az agrárium, miközben az autógyártást, a gyógyszeripart, az elektronikai- és élelmiszeripart magában foglaló feldolgozóipar esetében ez mindössze 0,2 százalékpont volt. A médiában napok óta téma a budapesti Grassalkovich úti mérgező anyagok sorsa. A föld alatti veszélyes hulladék korábban robbanást okozott, emiatt a szennyezett talajra épült társasházakból ki kellett költözni. A szomszédos házakban élők pedig több olyan betegségről számoltak be, amelyek összefüggésbe hozhatóak a mérgezett talajjal. Több év pereskedés után a bíróság az államra bízta a kártalanítás és a veszélyes hulladék elszállításának feladatát, ami egy milliárd forintba is kerülhet. Ez a feladatot jogutódlással a földművelésügyi tárca örökölte meg. Mikor és mit lépnek az ügyben? Együtt érzek a lakókkal, akik nem tehetnek arról, hogy ilyen áldatlan helyzetbe kerültek, a lakásvásárláskor nyilván nem tudták, hogy szennyezett talajra építette a vállalkozó cég a társasházakat. Ma már nincsenek meg az eredeti kár okozói, így nem lehet érvényesíteni „a szennyező fizeti a kárt" elvét. A kormányt személyesen tájékoztattam a helyzetről, és a tárca munkatársai is elkötelezettek abban, hogy közösen karoljuk fel a sérelmet szenvedett lakók problémáját, hiszen mindenképpen szükséges a kormányzati beavatkozás. Az ügy jogilag elég összetett, több kártérítési per is folyamatban van, a lakások kivásárlása után következhet csak a kárenyhítés. A cél a mérgezőanyagok, a veszélyforrások megszűntetése, amelyre jövő évben kerülhet sor. Több száz millió forint nagyságrendű kiadásról van szó, amit az Országos Kárenyhítési Program fedezhet. Január elsején több mezőgazdasági termék áfája csökken. A sertéshús áfájának korábbi mérséklése alapján milyen hatást várnak ettől a lépéstől? A friss tej, a baromfi, a tojás és az éttermi vendéglátás áfája csökken január elsején. Kettős hatásra lehet számítani: egyrészt mérséklődnek az árak, másrészt fehéredik a gazdaság és új munkahelyek jöhetnek létre. A sertés-áfa csökkentésének tapasztalata, hogy a feketekereskedelem visszaszorult, és a bizonytalan eredetű élelmiszerek értékesítése gyakorlatilag megszűnt. Az áfa-csökkentés a feldolgozóiparnak is jót tett, mert a legális termelőket a piacról már nem tudták leszorítani az áfa-csalók. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Fotó: Hirling Bálint - Origo A már említettek mellett számíthatunk-e további áfa-csökkentésre? Szeretnénk, ha bizonyos tejtermék-kategóriáknál, a halnál, egyes húskészítményeknél, illetve a kenyérféleségeknél és a pékáruknál mérséklődne az áfa. Javaslatunkat a kormány felé a jövő év első negyedévében megtesszük. Nyilvánvalóan a költségvetés teherbíró-képességétől függ, milyen termékeknél kerülhet sor ilyen irányú adócsökkentésre. Minden esetben magyar termékekről van szó természetesen. Idén 8,5 százalékkal bővült a mezőgazdasági ágazat teljesítménye, ami még az árak csökkenését levonva is az országosnál sokkal gyorsabb növekedés. 2011-től folyamatos az emelkedés, vagyis ebben nem lehet a jó időjárást, vagy az alacsony bázishatást okolni. Milyen összetevői vannak a növekedésnek? Ezek a számok tényleg azt mutatják, hogy Magyarország valóban mezőgazdasági ország, vagyis az agrárium a nemzetgazdaságot alapvetően meghatározza. Idén a 2,1 százalékos GDP növekedéséhez 0,6 százalékponttal járult hozzá az agrárium, miközben az autógyártást, a gyógyszeripart, az elektronikai- és élelmiszeripart magában foglaló feldolgozóipar esetében ez mindössze 0,2 százalékpont volt. Ráadásul a nagyobb növekedést a sertéspiaci és tejpiaci válság ellenére produkálta az ágazat. A gazdák eredményesebben, versenyképesebben tudnak termelni, a szakmai hozzáértésüket jobban kamatoztatják, befektetéseik megtérülnek. Javult a gépesítettség, és az agrártámogatásokat is időben le tudták hívni. A magyar agrárdiplomácia szerepét is kiemelném, mert az agrárexport jó teljesítménye is jelentősen hozzájárult a növekedéshez. Összességében 2010-től közel 55 százalékkal nőtt az agrárium teljesítménye. Emellett fontos tényező, hogy a jövedelmezőség is sokat, 21 százalékot emelkedett az agráriumban, és az áfa-csökkentések miatt az ágazat fehéredése is sokat segített. A GDP-növekedés üteme tükröződik a munkahelyek számában emelkedésében is? Idén 8,3 százalékkal nőtt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, 16.700 új álláshely jött létre. 2010 óta közel 50 ezerrel nőtt az agráriumban dolgozók száma, annak ellenére, hogy a gépesítettség is jelentősen javult. Gondjaink között említeném ugyanakkor az alacsony felvásárlási árakat, az orosz embargót, valamint több olyan export szempontjából fontos célországot, ahol háború dúl. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Fotó: Hirling Bálint - Origo A keleti nyitás mennyire tekinthető sikeresnek az agráriumban? Kína ma már a magyar borok negyedik legnagyobb piaca. Japán a legnagyobb Európán kívüli felvevőpiacunk. Vannak olyan országok, ahol a keleti nyitás óta 6-8-10-szeresére emelkedett a kivitelünk. Az agrárdiplomácia eszközei ebben sokat segítettek, a nemzetközi kiállításoktól kezdve a kereskedőházak marketing-tevékenységéig. Az orosz szankciók mennyire viselték meg a mezőgazdaságot? A közvetlen kivitelünk 30-50 százalékkal visszaesett, hiszen egész termékkörök piaca esett ki az embargó miatt. Másrészt, az orosz piacra termelő uniós országok termékfeleslege az EU-ban maradt, ami komolyan hozzájárult a hazai tej- és sertéspiaci gondokhoz. A szankciók miatt eladatlan uniós termékmennyiség ugyanis a mi piacainkat is megterhelte. Összességében ez nagyobb problémát jelentett, mint a közvetlen export csökkenése, mivel az agrárkivitelünknek csak egy százaléka irányul Oroszország felé. Bízom benne, hogy 2017-ben enyhül majd az embargó, és visszaszerezhetjük az ottani piacainkat.Az orosz mezőgazdaság egyébként sokat profitált a szankciókból: az önellátásuk élelmiszerből 60-ról 80 százalékra emelkedett. Az orosz termelőknek egyértelműen jól jött az embargó, hiszen megszűnt a verseny. A Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezményre sok vita után végül rábólintott a kormány. Ez azonban azzal is jár, hogy az Unió közös piacára, így hazánkba is bekerülhetnek GMO-s termékek Kanadából, vagy olyan amerikai vállalattól, amely Kanadában leányvállalatot működtet. Hogyan garantálható így a GMO-mentességünk? Magyarországon működik egy másodlagos élelmiszer-ellenőrzési rendszer: például a külföldről beérkező élelmiszereket, vetőmagokat is rendszeresen vizsgáljuk. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szintén ellenőriz és a forgalomba-hozatali engedélyezési rendszerek is védelmet nyújtanak. Továbbra is kitartunk a GMO-mentesség mellett. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) képes arra, hogy az ilyen élelmiszerektől megvédje az országot. A 0,9 százalék feletti GMO-tartalmú élelmiszereket kötelezően jelölni kell az unióban, a hazai hatóságok tapasztalata szerint nincs ilyen élelmiszer a magyar piacon. A Minisztérium elkötelezett amellett, hogy jó minőségű, biztonságos és GMO-mentes élelmiszerhez jusson a magyar lakosság. Meggyőződésem, hogy ezekre a termékeinkre mindig lesz kereslet határainkon innen és túl is. Let's block ads! (Why?) Forrás...
