Filmklub Magyarországra jön az orosz filmművészet meghatározó alakja

Az Anna Karenina - Vronszkij története című film január 20-i premier előtti vetítésére a rendező, Karen Sahnazarov is eljön az Uránia Nemzeti Filmszínházban.


A márciusi magyarországi mozibemutató előtt az Uránia Nemzeti Filmszínház január 20-án 18 órakor premier előtti vetítésen mutatja be Karen Sahnazarov Anna Karenina – Vronszkij története című filmjét. A vetítés előtt, 17 órától

pódiumbeszélgetésen találkozhatunk a film rendezőjével, Karen Sahnazarovval, napjaink orosz filmművészetének egyik meghatározó alakjával,a Moszfilm jelenlegi igazgatójával. A vendéggel Forgács Iván, az orosz filmkultúra szakértője beszélget.

A pódiumbeszélgetésen a részvétel ingyenes, de a 18:00-kor kezdődő vetítéshez belépőjegyet kell venni, amelyet az Uránia honlapján lehet megvásárolni.


Anna Karenina - Vronszkij történeteForrás: Uránia Nemzeti Filmszínház
A film


Karen Sahnazarov filmrendező Anna Karenina – Vronszkij története címmel új megközelítésből dolgozza fel Lev Tolsztoj halhatatlan történetét. A forgatókönyv Vikentyij Vereszajev A japán háborúban című regényét ötvözi a Tolsztoj-művel, de úgy, hogy az eredeti alaptörténeten és a párbeszédeken semmit sem változtat. A film az 1904-es orosz-japán háború idején játszódik. A sebesült Vronszkij gróf találkozik nagy szerelme, Anna Karenina fiával, Szergejjel, aki katonaorvos. Szergej magyarázatot kér tőle, mi sodorta anyját annak idején öngyilkosságba. Vronszkij felidézi szerelmük történetét, amelyért Anna vállalta a szakítást férjével, fia elvesztését és a nagyvilág megvetését.

Sahnazarov feldolgozása új oldalról világítja meg a hősnőt. Jelizaveta Bojarszkaja alakításában Anna érdesebb, kiszámíthatatlanabb; bizonytalansága, szenvedése őszinte szerelmében is állandó feszültségeket szül, ami még plasztikusabbá teszi a hősnő sorsának tragikumát.

Karen Sahnazarov


Az 1952-ben született alkotó a nyolcvanas évek óta az orosz filmművészet egyik meghatározó egyénisége. Sikeres lírai vígjátékokban villantotta meg először mesterségbeli tudását, majd a peresztrojka idején közéleti témák felé fordult. A fiatalok szkeptikus, ironikus látásmódját érzékeltette egyik legnagyobb sikere, a Más, mint a többi (1986). Az ő nevéhez fűződik a korszak kultikus abszurdja, a Zéró város (1988). Komoly nemzetközi elismerést váltott ki a Malcolm McDowell és Oleg Jankovszkij főszereplésével készült A cár gyilkosa (1991), amely első ízben dolgozta fel a cári család 1918-as meggyilkolásának történetét. Sokak szerint művészetének csúcspontja az 1990-es évek válsághangulatát érzékeltető, epizodikus szerkezetű A telihold napja (1998). Ugyanebben az évben kinevezték a Moszfilm vezérigazgatójának. Az évek során technikai korszerűsítéssel sikerült talpra állítania a stúdiót, ám a sok kompromisszumot követelő tevékenység egy időre megtörte művészi pályáját. a A visszatérést jelenbe ültetett Csehov-adaptációja, a 6-os számú kórterem (2009), majd a háborús témájú Fehér Tigris jelentette – ez utóbbit az Urániában is láthattuk a 2014-es Moszfilm Napokon, a Szerelem a Szovjetunióban (2013) című munkájával együtt. Új vállalkozásából, az Anna Kareninából nyolcrészes tévéváltozat is készült.

A film két főszerepét a kortárs orosz film népszerű színészházaspárja, Jelizaveta Bojarszkaja és Makszim Matvejev alakítja. Ma már mindketten igazi sztárok. Bojarszkaját Az admirálisban láthattuk, Matvejev filmjei csak alkalmi vetítéseken jutottak el hozzánk, az orosz film iránt érdeklődők a Jampecek (2008) egyik főszereplőjeként emlékezhetnek rá. Új, közös filmjükről így nyilatkoztak:

„Tolsztoj ellentétes vonásokkal ruházza fel Annát, együtt jelenik meg benne a démoni szenvedély és a gyermeki ártatlanság. Számomra ez a regény egy fiatal nőről szól, aki először találkozik az igaz szerelemmel. Sokszor úgy véljük, egy érett asszony, aki el tud igazodni a világban. Ám erről szó sincs, hisz 28 éves korában hal meg" – Jelizaveta Bojarszkaja.

„Alekszej Vronszkij kora társadalmának embere, annak szellemében nőtt fel és szemléli a világot. Úgy érzem, Vronszkij egy kisfiú, egy gyerek, aki nagyon szűklátókörűen tekint a családi életre" – nyilatkozta Makszim Matvejev.


Karen Sahnazarov gondolatai a filmről:

„Sokszor szerettem volna már filmet csinálni a szerelemről, és a témában mi lehetett volna érdekesebb, mint az Anna Karenina? Úgy érzem soha nem írtak még jobb művet, és talán már nem is fognak a férfi-nő kapcsolatról. Ezért is törekedtem arra, hogy pontosan kövessem az eredeti szöveget a filmnek abban a részében, amely Anna, Vronszkij és Karenin kapcsolatáról szól. Számomra a regényben az ő történetük a legérdekesebb. Ezért aztán se a történeten, se a párbeszédeken nem változtattam. Az is fontos volt, hogy a színészek életkora nagyjából megegyezzen a hősökével. Úgy döntöttünk, a belső tereket nem elektromos eszközökkel világítjuk be. A kandalló fénye teljesen más világot, térszerkezetet, illatokat, színeket teremt. Ez a sárgás, vibráló fény az arcjátéknak is más dimenziókat ad."

További információk a filmről:
http://www.urania-nf.hu

Let's block ads! (Why?)

Forrás...