2014. 09. 30. 07:31 Felére zsugorodott a gerinces fajok létszáma az elmúlt negyven évben, eltűnnek a vadon élő állatok. A Kárpát-medencében a folyókban, tavakban volt a legnagyobb fajkihalás. Elkészült a WWF 2014-es Élő bolygó jelentése. A 2014-es Élő Bolygó Jelentés azon a kutatáson alapszik, amely több mint tízezer gerinces faj egyedszámát követte nyomon 1970 és 2010 között. Hatalmas veszteségek A jelentés szerint az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak vizsgált populációinak egyedszáma 52 százalékkal zsugorodott 1970 óta. Az édesvízi fajok világszerte élő populációi 76 százalékos fogyást szenvedtek el, ami átlagosan majdnem kétszerese a tengeri (39%) és földi fajokat (39%) ért veszteségnek. Fehér orrszarvúk Forrás: 10629/© WWF-Canon / Simon Rawles/Simon Rawles Az érintett fajok többsége a trópusi régiókban él, azon belül is Latin-Amerikában a legkritikusabb a helyzet. Az élőhelyek csökkenése, illetve megszűnése fenyegeti leginkább az élővilág sokszínűségért és az ökoszisztémákat, de a drasztikus változásokhoz a klímaváltozás negatív hatásai, valamint a túlzott mértékű halászat és vadászat is nagymértékben hozzájárul. A tigris (Panthera tigris tigris) is súlyosan veszélyeztetett faj Forrás: Adam Oswell/WWF-Canon Mi a legkomolyabb változás a Kárpátokban és a Kárpát-medencében? Az 1970-es évek óta 30 százalékkal csökkentek az édesvízi fajok populációi. A pusztulás okai főként az egyre nagyobb számban épülő duzzasztók, a folyókat kísérő egyre több gát és a folyómedrek kotrása – ezek az élőhelyek feldarabolódásához és eltűnéséhez vezettek. Hasonlóan nagy kárt okozott a környezetszennyezés, elegendő a tiszai cianidszennyezésre vagy a vörösiszap-katasztrófára gondolni. Kimerítjük a Földet A WWF megfogalmazása szerint a drámai globális helyzet alapvető oka, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb, mint a Föld eltartóképessége. Jelenleg másfélszer annyi erőforrást használunk fel, mint amennyi a természetben újratermelődik, ami nem csak oda vezet, hogy az erőforrások egy része hamarosan elfogyhat (pl. a tiszta ivóvíz), de egyben azzal is jár, hogy az ökoszisztéma állapota folyamatosan romlik. A világ népességének közel háromnegyede alacsony jövedelmű országokban él. Hatalmas kihívás mindannyiunk számára, hogy úgy biztosítsuk az emberiség számára a jólétet, hogy közben nem éljük fel a Föld valamennyi tartalékát. Olyan fejlődésre van szükség, amely nem növeli az emberiség ökológiai lábnyomát. Ma még a magas jövedelmű országok egy főre eső ökológiai lábnyoma ötszöröse az alacsony jövedelmű országokénak, éppen ezért az Élő Bolygó Jelentés arra is rámutat, hogyan lehetséges a környezet további rombolása nélkül növelni az életszínvonalat – írja a WWF. Gorilla Forrás: Fritz Pölking/WWF Az Egyesült Államok és néhány közel-keleti olajmonarchia mellett a legnagyobb egy főre jutó ökológiai lábnyommal rendelkező országok nagy része az Európai Unióból kerül ki. Ha az egész világ úgy élne, mint Európa, akkor több mint 2,6 Földre lenne szükségünk. Az Unió országai közül Magyarországnak és a Kárpát-medence országainak az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó ökológiai lábnyoma, de még mi is másfélszer annyit fogyasztunk, mint amennyi fenntartható módon rendelkezésre áll. A legmagasabb egy főre jutó ökológiai lábnyomú országok: Kuvait, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Dánia, Belgium, Trinidad és Tobago, Szingapúr, Amerikai Egyesült Államok, Bahrein és Svédország. A legalacsonyabbak: Kelet-Timor, Palesztin-területek, Eritrea, Haiti, Afganisztán, Pakisztán, Banglades, Kongói Demokratikus Köztársaság, Malawi, Nepál. Az ökológiai lábnyom összetevői Forrás: WWF A jelentés rámutat a klímaváltozás pusztító hatásaira is. Az éghajlati zónák eltolódása miatt több mint kétszáz fontosabb folyó vízjárása változott meg, ami miatt 2,5 milliárd embert érint komoly vízhiány évente legalább egy hónapon keresztül. Hasonlóan nagy probléma, hogy napjainkban egymilliárd ember nem jut elegendő táplálékhoz, részben a kiszámíthatatlan időjárás miatti terméskiesések miatt. Mivel a világ népessége az elkövetkező évtizedekben meghaladja majd a 9,5 milliárdot, elengedhetetlen, hogy a világ fenntartható pályára álljon, ami az éghajlat tekintetében az alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot jelenti. Vannak azért jó hírek is A kétségbeejtő helyzet ellenére a WWF elemzése jó példákról is beszámol. Biztató, hogy a fejlett országok ökológiai lábnyoma lassan, de biztosan csökkenni kezdett, főként a kibontakozó „zöld forradalom”, a környezetbarát technológiák alkalmazása és a megújuló energiák használata miatt. Ugyancsak hatalmas eredmény, hogy a természetvédelmi programoknak köszönhetően sikerült több értékes élőhelyet és így veszélyeztetett fajokat megóvni. Nepálban például az elmúlt években gyarapodott a tigrispopuláció, de ugyanígy növekedett a kongói Virunga Nemzeti Parkban a hegyi gorillák száma. A park példája és a WWF kutatása egyértelműen mutatja a védett területek fontosságát: A szárazföldi védett területek ugyanis feleannyi veszteséget szenvednek el (az élővilág sokszínűségében), mint a nem védettek. A Kárpát-medencében, Európa Zöld Szívében is lehet hasonló sikerről beszámolni. A bölény, Európa legnagyobb növényevője visszatért. A 20. század elején a vadon élő bölények teljesen kihaltak a folyamatos vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt. Hála több szervezet tenyésztési és visszatelepítési munkájának az európai bölénypopuláció mára elérte a 3000 példányt. A WWF Magyarország pedig most azon dolgozik, hogy a hiúz is újra biztos otthonra leljen Magyarországon. Már elpusztult a vadállatok fele
