Az 500 milliós Európai Unióban a becslések szerint 58 millió embernek nincs banki kapcsolata. Október 15-től Magyarországon is minden pénzintézetnek be kell vezetnie az úgynevezett alapszámlát. Jövő januártól pedig jöhet a szociális alapszámla is, aminek még havi díja sincs. A kormány azt szeretné, ha az eddiginél sokkal több ügyfélnek lenne kapcsolata a pénzintézetekkel. Ma a nyugdíjasok fele minden hónapban otthon várja a postást, és készpénzben kapja meg a nyugdíját. A nyugdíjasok fele nem számlára utaltatja havi járandóságát. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tavalyi adatai szerint valamivel több mint 1,3 millióan a postást várják, 1,4 millióan pedig folyószámlára kérik a nyugdíjukat. Magyarországon a lakosság 27 százalékának nincs bankszámlája, ez az egyik legmagasabb adat az unióban. Lakcím sem kell a számlanyitáshoz A Nemzetgazdasági Minisztérium az Origónak cáfolta, hogy kötelezővé tennék az alapszámla használatát azoknak, akik nem rendelkeznek bankszámlával. Tehát sem a nyugdíjasoknak, sem a közmunkásoknak nem kell a jövőben kötelezően bankszámlával rendelkezniük. Fontos, hogy azok az ügyfelek is nyithatnak bankszámlát, akiknek nincs állandó bejelentett lakcímük. Alapszámlát gyakorlatilag bárki nyithat. Így például azoknak is biztosítani kell ezt a szolgáltatást, akiknek nincsen állandó, rendszeres jövedelmük. A hitelintézetek csak a jogszabályban meghatározott kivételes esetekben (jogszabályellenes cél, terrorizmus, pénzmosás) tagadhatják meg a számlanyitást – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Egy uniós irányelv miatt lesz plusz banki szolgáltatás az alapszámla Fotó: Adrián Zoltán - Origo Az alapszámla-szabályozás hátterében egy uniós irányelv áll, amelynek rendelkezéseit minden egyes tagállamnak alkalmaznia kell. Brüsszel egy hármas, pénzügyi tudatosságot javító intézkedéscsomag gyakorlati megvalósítását várja el a tagállamoktól: Az egyik a bárki számára igénybe vehető alapszámla, amely a gazdaság fehérítése mellett azt hívatott biztosítani, hogy minél többen intézzék pénzügyeiket biztonságosabban, egyszerűbben; ha lehet elektronikusan, bankon keresztül. A másik a bankszámlaváltás egyszerűsítése. A szabályozás már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Ősztől a pénzintézetek feladata lesz a teljes adminisztráció, ha az ügyfél számlavezető bankot kíván váltani. A harmadik pedig a bankszámlák összehasonlíthatósága, amely mindenkinek segít abban, hogy néhány kattintással megtalálja a piacon az igényeinek megfelelő, legolcsóbb bankszámlát. A részletszabályokon jelenleg még dolgozik az EU. Az Európai Parlament azért is döntött az alapszámla kötelező érvényű biztosítása mellett, mert az unióban majdnem 58 millióan nem rendelkeznek semmilyen banki kapcsolattal. Forrás: Origo A skandináv országokban élők között szinte nincs olyan, akinek ne lenne bankszámlája. Spanyolországban a lakosság 7 százalékának, a románok 55 százalékának, a lengyeleknél pedig a lakosság 30 százalékának nincs banki kapcsolata. Akinek alapszámlája lesz, annak más bankszámlája nem lehet Forrás: MTI/Faluldi Imre Múlt héten jelent meg a rendelet, amely szerint az alapszámla egy mindenki számára elérhető bankszámla. A törvény úgy fogalmaz, az alapszámla a hitelintézetek által a fogyasztók részére forintban nyitott és vezetett alapszintű szolgáltatásokat biztosító fizetési számla. Az alapszámlának csak egy tulajdonosa lehet. A számlához nem kapcsolódhat hitelkeret. A BankRació.hu bankszámla-összehasonlító kalkulátorán a minimális bankkártyahasználatra keresve találtunk olyan bankszámlát is, aminek a számlavezetési díja nulla forint, és kezdetben a havi összköltsége is nulla forint, az éves összköltség is csak 2900 forint lesz. Az olcsó bankszámlák között is a legmagasabb havi díj 730 forint volt. Ezzel ellentétben az alapszámla-vezetés havi díja legfeljebb az előző évi bruttó minimálbér 1,5 százaléka lehet. Ezt azt jelenti, hogy induláskor a 105 ezer forint 1,5 százaléka, vagyis maximum 1575 forint lehet a számlavezetési díj. Ez azért nem tűnik olcsónak. Az alapszámlacsomagba beletartozik a havi két ATM-es (maximum 150 ezer forintos) vagy egy bankfiókos (maximum 50 ezer forintos) készpénzfelvétel, valamint – papíralapon vagy elektronikus úton – havi négy rendszeres átutalási megbízás, maximum 100 ezer forintig. Sokan csak készpénzt használnak Bartha Lajos, az MNB igazgatója egy konferencián beszélt korábban arról, hogy Európában a lakosság csaknem tizedének (ez 50 millió embert jelent) nincs bankkapcsolata, Magyarországon viszont ez az arány kétszeres. Vagyis minden ötödik magyar csak készpénzt használ. Alapszámlát szinte minden jelentősebb hitelintézetnek kötelező lesz vezetni, amennyiben ma is nyújt lakossági pénzforgalmi szolgáltatásokat, és biztosítja az előzőekben felsorolt szolgáltatásokat. Kivételt csak azok képeznek, amelyek nem vezetnek lakossági számlákat, illetve amelyeknek például ma sincs fióki pénztárszolgáltatásuk. Minden ötödik magyar csak készpénzt használ Fotó: Szabó Gábor - Origo Hogy mennyivel csökken majd a készpénzforgalom Magyarországon az alapszámla bevezetése után, azt a jegybank nem tudta megbecsülni. A készpénzforgalom csökkenése természetes velejárója lehet az alapszámla bevezetésének, ugyanakkor ennek mértéke sokkal inkább a számlák intenzívebb használatától függ majd – közölte a jegybank. A Magyar Nemzeti Bank szerint alapszámlát az nyithat, akinek más típusú számlája nincs, vagy ha van, akkor azt megszünteti, ugyanis a jogszabály kimondja, hogy egy ügyfélnek csak egy alapszámlája lehet. Jön a szociális alapszámla is 2017. január 1-jétől be kell vezetni a szociális alapszámlát is. A kormány azt kérte, hogy az emberi erőforrások minisztere, a nemzetgazdasági és az igazságügyi miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – az MNB véleményének kikérése mellett – dolgozza ki a szociálisan rászoruló személyek számára alapszintű szolgáltatásokat biztosító, díjmentes alapszámla-konstrukciót, vizsgálja meg a számla igénybevételének kritériumrendszerét, és alakítsa ki a számla díjának támogatási feltételeit. Nem lesz roham Az alapszámla minden olyan ügyfél számára megfelelő választás lehet, aki a pénzforgalmi szokásai szerinti fizetési műveleteit az alapszámla kínálta lehetőségeken belül le tudja bonyolítani. Az alapszámla kínálata tartalmazza a fizetési számlavezetést, a készpénzki- és befizetést, az átutalást, a beszedést és a fizetési kártyával történő vásárlást, azaz gyakorlatilag a hazai fogyasztók igényeinek nagy részét lefedi. A bankokban az alapszámla egy pluszszolgáltatás lesz Forrás: MTI/Marjai János De például nem tartozhat hozzá hitelkeret, vagy nem lehet hozzá hitelkártyát biztosítani. Akiknek ez utóbbiakra szüksége van, ők biztosan nem fognak váltani az alapszámlára – közölte a jegybank. Az alapszámla a gyakorlatban a bankok pluszszolgáltatása lesz október közepétől – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A magánszemélyeknek ez csupán egy lehetőség. Ez azt jelenti, hogy az alapszámla-szolgáltatást mindenki igénybe veheti – de természetesen csak akkor, ha számára ez tűnik a legmegfelelőbb konstrukciónak, és ezt választja. Sőt a jogszabály arra is kötelezi a hitelintézeteket, hogy az alapszámla megkötését megelőzően tájékoztassa az ügyfelét az alapszámla, valamint a hitelintézet által vezetett más fizetési számlák közötti eltérésekről, ideérve a használatuk feltételeiről, díjukról, költségükről. Let's block ads! (Why?) Forrás...
