Tudomány Már röviddel a Föld keletkezése után kialakulhatott az élet

A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza - állítják amerikai kutatók, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrofosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában.


Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány szerint más kutatócsoportok ugyan jóval régebbi, 3,95 milliárd éves fosszíliákról is beszámoltak már, ám eredményeiket vagy csak a mikrofosszíliák alakjával, vagy csupán bizonyos kémiai nyomokkal tudták alátámasztani, a kettővel egyszerre sosem.

Ezen tanulmányok egyike sem tekinthető bizonyítéknak a földi élet legkorábbi megjelenésére- szögezte le John Valley, az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem professzora, az új tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a nyugat-ausztráliai az első olyan lelet, amely morfológiai és kémiai bizonyítékkal is szolgál.


Cianobaktérium telepek, úgynevezett sztromatolitok az ausztráliai Shark Bay árapály-zónájában. Ezek voltak az eddig ismert legősibb, nagyjából 3,1-3,5 milliárd éves mikrofosszíliákForrás: Wikimedia Commons

A PNAS-cikket ismertető tudományos hírportálok szerint a kutatók 11-féle mikrobát azonosítottak a kőzetben. A mikroorganizmusok mindegyike jellegzetes hengeres, illetve kígyószerű formában maradt fenn. A beazonosított baktériumok egy része mára kihalt, másik részük nagyon hasonlít ma élő társaira.

A kőzetleletet még 1982-ben fedezték fel egy nyugat-ausztráliai lelőhelyen. Azóta két tanulmány is megjelent a benne rejlő mikrofosszíliákról: az első 1993-ban, a másik 2002-ben. A kritikusok azonban mindvégig kitartottak amellett, hogy a kutatók nem az élet jeleire bukkantak, csupán élőlényekre emlékeztető furcsa ásványokra.

Valley és kollégái egy évtizeden át dolgoztak egy olyan technológia kifejlesztésén, amely lehetővé tette a mikrofosszíliák roncsolás nélküli alapos vizsgálatát. A szakemberek a mikrofosszíliák szénizotóparányainak vizsgálata révén bizonyították, hogy kétség kívül mikroorganizmusokról van szó.

A mikrobák egy része valószínűleg a Nap révén termelt energiát, míg másik részük metánt fogyasztott, amely a Föld korai atmoszférájának jelentős részét alkotta az oxigén előtt.

"Ez egy jól fejlett mikrobiális közösség volt" - jegyezte meg Valley.


Sztromatolitok, Shark Bay, Nyugat-AusztráliaForrás: Mint Images/Copyright © Frans Lanting / Frans Lanting Stock/Frans Lanting

William Schopf, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i tagintézményének (UCLA) professzora szerint az, hogy ennyiféle mikroorganizmus létezett 3,5 milliárd évvel ezelőtt egyrészt azt mutatja, hogy az életnek az eddig véltnél jóval korábban - senki sem tudja, hogy mennyivel korábban - kellett kialakulnia, másrészt megerősíti, hogy a primitív életformák könnyen kialakulnak, és nem jelent számukra nagy kihívást, hogy jóval fejlettebb mikroorganizmusokká alakuljanak".

Valley és csapatának korábbi tanulmányai szerint 4,3 milliárd évvel ezelőtt - vagyis a most ismertetett mikrobák létezése előtt több mint 800 millió évvel és a Föld kialakulása után mindössze 250 millió évvel - már voltak folyékony óceánok a Föld felszínén. Nincs rá ugyan közvetlen bizonyítékunk, hogy volt élet a bolygón 4,3 milliárd évvel ezelőtt, de nincs rá okunk, hogy kizárjuk ennek a lehetőségét" - húzta alá Valley.

A kutatók reményei szerint az általuk kifejlesztett technikát a jövőben más mikrofosszíliák, talán még a Földön túli kozmikus objektumokról származó leletek vizsgálatára is használni fogják.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...