Egykoron a programozás elég kemény dolog volt, amibe őrületes munkákat kellett fektetni ahhoz, hogy a végeredmény megfelelő legyen. Aki például valaha is írt Commodore-64-en valamit, az tudja, hogy rengeteg sort kellett becsépelnie ahhoz, hogy a végén kiadjon mondjuk egy egyszerűbb játékot az egész procedúra, de simán megeshetett, hogy valahol a több száz sor között elgépeltünk valamit, és máris működésképtelen volt az egész. Mára ezek a folyamatok egyszerűsödtek, olyannyira, hogy maga az Armageddon is kezdetét vette, mert nem kell ismerni a szavakat ahhoz, hogy programozhassunk. Az Emojicode, ami egy nyílt forráskódú, cross-platform alkalmazás, a programozást már objektumorientált módon végzi, a nyelve pedig nem más, mint a hangulatjel. A fejlesztőcég szerint mindez egyszerű, gyors, és szórakoztató programozást tesz lehetővé, bár van egy hatalmas hátulütője a dolognak. Az Emojicode ugyanis eléggé eszi az erőforrásokat, és ahhoz, hogy mégis használható sebességet produkáljon, nincs benne hibakeresés, így ha valamit elbaltáztunk, akkor a programunk menthetetlenül összeomlik. Mi meg nekiláthatunk a keresgélésnek, hogy ugyan hol írtunk a kaki helyett mosolygós arcocskát, vagy a dühös fej helyett lefelé mutató hüvelykujjat. Aki szeretné elsajátítani az Emojicode használatát, és mosolygós kakikkal programozni, annak a szoftver egy teljes útmutatóval kedveskedik, ami elejétől a végéig elmagyarázza, hogy miként használhatjuk ezt a nyelvet. Egyébként érdemes tudni, hogy mostanság amúgy is a hangulatjelek világát éljük, hiszen az Oxford Dictionary (nem összekeverendő az Oxford English Dictionary-vel) szerint a könnyezve nevetős hangulatjel lett a 2016-os év szava. Értik, az év “szava” egy röhögő sárga paca.