Egy nagyon szomorú közismert népdal az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntő hőséről. Magyar népdal: Gábor Áron rézágyúja Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. Indulnak már a tüzérek messze a határra. Nehéz a rézágyú, felszántja a hegyet, völgyet, Édes rózsám, a hazáért el kell válnom tőled. Véres a föld, magyar tüzér vére folyik rajta, Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazádra! Anyám, te jó lélek, találkozom-e még véled? Holnapután messze földre, hosszú útra kélek. Szállj el madár, fecskemadár Etes falujába, Vidd el az én levelemet babám ablakába! Ha kérdi, hogy vagyok, mondd, hogy nagyon beteg vagyok, Vásárhelyi közkórházba már el is hervadok! Március 15. (gyermekvers) - (12 órája és 31 perce) Egy gyermek vers Március 15-e alkalmából, ami a rendszerünk biztonságának fenntartástá is jelképezheti. Weöres Sándor: Megy az úton… Megy az úton a katona, Zúg a vihar, fúj a szél, zúg-búg, fúj a szél, a katona sohse fél. Hogyha támad az ellenség, gonoszoknak odavág, dirr-durr, odavág, sohse bántsák a hazát. Utószó a vershez: A huszár legyőzte kardjával, az ördögöt meg a krampuszt, és ha kardjával legyőzte mind a kettőt, ez arra utal, hogy a huszár akkor erősebb még az ördögnél is meg a krampusznál is.