Hmm ez Érdekes Megjelent A Devizahiteles Törvény - Hemzseg A Meglepetésektől.

Benyújtotta az igazságügyi miniszter a parlamentnek azt a 47 oldalas törvényjavaslatot, amely a devizahitel-szerződések tisztességtelen pontjainak elszámolásáról szól. A törvényjavaslat rendkívül sok mindenre kitér, többek között néhány meglepő részletre is:

• A túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell figyelembe venni, ami a bankok számára a legrosszabb, az adósoknak a legjobb forgatókönyv.
• A bankoknak az MNB későbbi rendelete alapján kell kiszámolniuk a visszajáró összeget, ami a kormány becslései szerint közel 1000 milliárd forint. Az MNB a számítások, az ellenőrzés és a kikényszerítés során is nagy feladatokat kap.
• A végtörlesztők is kaphatnak vissza valamennyit: nekik 10 ezer forint ellenében külön kérniük kell az elszámolást. Az eszközkezelősökre és az árfolyamgátasokra speciális elszámolás vonatkozik.
• 2015. január 15-e és január 29-e, illetve február 14. és 28. között kell elküldeniük a bankoknak az elszámolást.
• Első értelmezésünk szerint a bankok a jövő évi (és esetleg későbbi) társasági adójukból levonhatják azt az adóösszeget, amit korábban az elszámolás alapján nem kellett volna befizetniük.
• Kamatemelési moratóriumot hirdetnek legkésőbb 2016. április 30-áig.

A törvény bonyolultabb elszámolásokat tartalmaz, mint amire sokan számíthattak, ezért hosszú időbe telhet, míg minden egyes szövegrészlet várható hatásait pontosan felmérhetjük.
A törvényjavaslat fontosabb pontjai

• Az árfolyamrés miatti különbözetet árfolyamrésből származó túlfizetésként kell elszámolni az ügyfelek javára. Az elszámolás során az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.
• Az első devizahiteles törvény alapján semmis kikötés alapján teljesített kamat-, kamatfelár- és egyéb díjemelést az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetésként kell figyelembe venni. Nem tartozik ide, ha díjkedvezmény (akció) megszüntetése miatti emelésről van szó.
• Az árfolyamrésből és az egyoldalú kamatemelésből származó túflizetés elszámolását egyidejűleg és együttesen kell teljesíteni az MNB (későbbi) rendeletében szereplő képletnek megfelelően.
• Az MNB árfolyamrésre vonatkozó (másfél hónapja közzétett) képletéhez hasonlóan a mindenkori túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell elszámolni - ez az adósok számára legkedvezőbb verzió.
• Az ügyfélnek juttatandó összeg csökkenthető a hitelező által (nem szerződéskötés érdekében) nyújtott kedvezmény (tőke-, kamat-, díjelengedés, kedvezményes árfolyam) összegével. Ilyen egyébként az árfolyamgát során a bank által elengedett összeg is (lásd alább).

Speciális esetek: végtörlesztők, eszközkezelősök, árfolyamgátasok

• A 2009. július 26-át követően megszűnt és az élő szerződésekre kell az elszámolásokat alkalmazni. A korábban megszűnt szerződésekre akkor, ha a pénzügyi intézménynek tudomása van arról, hogy nem évült el a követelés.
• A 2010 után felvett forinthitelek és tényleges devizahitelek (nem "csak" devizaalapúak) esetében a tisztességtelenség vélelme megszűnik, ezeknél az MNB ellenőriz, és indíthat szükség esetén közérdekű pert.
• A kedvezményesen végtörlesztett ügyfelek felé az ügyfél külön kérése esetén kell elszámolnia a hitelintézetnek. A visszajáró összegből (forrásaink értelmezése szerint) le kell vonni a végtörlesztésnél igénybe vett árfolyamkedvezményt. A visszatérítéshez a végtörlesztőnek 2015. március 1. és március 31. között kell 10 ezer forintos díj ellenében kérvényt benyújtania. A 10 ezer forintot visszakapja az ügyfél, ha kiderül, hogy a banknak fizetési kötelezettsége van.
• A Nemzeti Eszközkezelő segítségét igénybe vett ügyfelek esetében lényegében a bank és az eszközkezelő között zajlik csak elszámolás, az ügyfél nem kap visszatérítést, mivel már részesült nagy összegű segítségben.
• A lejárt tartozással rendelkező ügyfeleknél a régi Ptk. az irányadó, így a túlfizetésket először a kamatra, majd a költségekre, és végül a tőketartozásra kell elszámolni.
• A követeléskezelőnek átadott hitelek esetében az ügyfél igényelheti a követeléskezelőtől, hogy számoljon el vele. A követeléskezelő köteles fizetni az ügyfélnek, de az összeget (egy részét) a követeléskezelő a fizetésre kötelezett banktól igényelheti.
• Az árfolyamgátasoknak visszajáró összeget először a gyűjtőszámla, majd a devizahitel terhére kell elszámolni. Előbbi esetében az MNB aktuális árfolyama szerint kell az ügyfél devizakövetelését beszámítani. Az elszámolásnál a bankok által átvállalt (mentesített) követelésrész összegével csökkenteni kell a visszajáró összeget.

Menetrend

• Ha a bank nem támadta meg perben a tisztességtelenség vélelmét (lásd az első devizahiteles törvényt), az elszámolást 2015. január 15-e és január 29-e között kell elküldeni, ellenkező esetben február 14-e és 28-a között.
• Az elszámolást egy külön (későbbi) MNB-rendeletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni, a túlfizetéseket mindenkor előtörlesztésként kell figyelembe venni.
• Akinek megszűnt a hitelszerződése, annak be kell jelentenie azt a fizetési számlaszámot, amelyre az elszámolásban szereplő összeg utalását kéri, vagy közölnie kell, hogy az összeget bankfiókban, készpénzben veszi át.

Megjelent a devizahiteles törvény - Hemzseg a meglepetésektől | PORTFOLIO.HU