A brit telekommunikációs szektort is a bizonytalanság lepte el a brexitet követően, az egységes uniós szabályozás veszélybe került Nagy-Britanniában. De vajon mi magyarok mennyiért telefonálhatunk külföldön? Kevesen számítottak rá, mégis megtörtént a brexit. A britek többsége tehát az Európai Unióból való kilépésre szavazott, aminek számos, egyelőre még beláthatatlan kövezkezménye lehet. Általános dolog most a bizonytalanság, még a telekommunikációs szektorban is, ugyanis teljes kilépés esetén Nagy-Britanniára nem vonatkozna az uniós roaming szabályozás, a szolgáltatók egyedileg állapíthatják meg a díjakat. Nem jött be a kilépés elleni tüntetés Forrás: AFP/Justin Tallis Milyen következményekkel járhat? Egyelőre több opció is elképzelhető. Nagy-Britannia például kibújhat a netsemlegesség hatálya alól, így nagyobb összeget fordíthatnak például a hálózat kiépítésére. Az uniós távközlési csomag ugyanis tiltaná a kétsebességes netet, és törvényt sért, aki extra díjért jobb hozzáférést biztosít - ha a britekre ez a jövőben nem vonatkozna, a bejövő összegből fejleszthetnék a hálózatukat. Egy hónapja 17 uniós szolgáltatóóriás szándéknyilatkozatot írt alá, miszerint 2020-ra kiépítik az 5G mobilhálózatot minden EU-s tagországban, legalább egy városban. A britek erre még nagyobb hangsúlyt fektethetnek majd. Megéri-e majd Nagy-Britannia területén internetezni? Forrás: AFP/Kent Nishimura Az enyhítést kihasználhatják a telko cégek egy új üzleti modell megteremtérésre. A walesi Ofcom már most forszírozza a befektetések kérdéskörét, hiszen egy kedvezőbb szabályozás esetén a szolgáltatók nagyobb elánnal támogatnák az infrastruktúra fejlesztését.Ugyan egyelőre még tartják magukat az eddigi roaming szabályozáshoz is, azaz a hívások percdíja és a megabájtonkénti adatforgalom maximum 5 eurocent lehet, az SMS-ért pedig legfeljebb 2 eurocent számolhatnak fel. Ha azonban a brexit hatályba lép, növelhetik az árakat, és a roaming díjak az egekbe szökhetnek. Mennyit fizetünk mi magyarok? A Telekom aktuális díjszabása tarifacsomagonként változik, általánosságban elmondható, hogy a drágább havidíjas Next előfizetőknek kell kevesebbet fizetni a telefonálásért külföldön, a legtöbbet pedig a dominósoktól von le a szolgáltató. A külföldi hívás percdíja maximum 68,1 forint. A Vodafone árazása Forrás: Origo A Vodafone-nál más a helyzet, a cég a napijegyekre, valamint az uniós tarifákra támaszkodik. A EU-s előfizetéseknél (Go és RED) már semmilyen többletköltséggel nem kell számolnia az ügyfélnek, olyan díjszabással beszélget, internetezhet, SMS-het az EU-ban, mint itthon. Más csomagoknál már az Európa Napijegy jöhet képbe. Az unióban 990 forintért cserébe az előfizetés hazai feltételeivel tudunk telefonálni, netezni. A Telenornál lehet külön csak adatforgalmat, valamint internetet és hívást is garantáló EU-s csomagokat választani. Van opció napi és heti jegyet vásárolni, és megjelent már az a lehetőség is, ami a tarifacsomag díjának megfelelően váltja ki a legkedvezőbb lehetőséget a felhasználó számára, ennek alapján változik a lebeszélhető idő és a rendelkezésre álló netes keret. Vajon mennyit kell majd Nagy-Britanniában fizetni percenként? Forrás: Origo Mi az előzmény? Tavaly októberben az Európai Parlament megszavazta, hogy2017. június 15-től véglegesen eltörlik a a roaming díjakat, így az ügyfelek egyéb költségektől mentesen ugyanannyiért indíthatnak hívást, küldhetnek SMS-t, vagy éppen szörfölhetnek, mintha otthon lennének. Természetesen az operátorok sem hagyták annyiban a dolgot. Bekerült egy kiskapu a jogszabályba, így ha a szolgáltatók bizonyítják, hogy nekik a roaming megszüntetése többletköltséget jelent, amit a hazai percdíjak emelésével tudnának kompenzálni, akkor a hírközlési hatóság endélyezhet némi felárat. Kötelező a netsemlegesség, legalábbis elvileg A netsemlegesség fontos része a jogszabálynak, hiszen elfogadásával az operátorok nem diszkriminálhatnak szolgáltatásokat, ígynem tilthatják le a Facebook, a Skype, vagy éppen a Viber hanghívásait, nem blokkolhatnak video- és zenestreamelő oldalakat, kivéve abban az esetben, ha ez túlterhelné a hálózatot, ha van rá bírósági határozat, vagy ha valamilyen hackertámadás érné a szolgáltatót. Persze cserébe a szolgáltatók szeretnék, ha ezen szolgáltatásokra is ugyanaz a szabályozás vonatkozna, mint az SMS-re, vagy a hanghívásra, s ezért az Európai Bizottságnál lobbiznak épp. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...