Megnyílt az ázsiai hunok történelmét a világon elsőként bemutató múzeumkomplexum az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Terület székhelyén, Hohhotban - jelentette kedden a Csungkuo Hszinven Vang kínai hírportál. Ez a világ első hun múzeuma A múzeumban a kelet- és közép-ázsiai nomád népek történelmét bemutató régészeti leletek és tárgyak találhatóak, többségük az i. e. 3. századtól az i. sz. 2. századig a Belső-Ázsia és a mai Kína északi felének nagy részét ellenőrzése alatt tartó nomád törzsszövetség vezető tagja, az ázsiai hunokként ismert hsziungnu nép birodalmának idejéből származik. Az ázsiai hunok a 2. századig komoly fenyegtést jelentettek a kínai császárságra Forrás: Lasalle University A kínai történetírás szerint a hsziungnu nép a 4. században Európába betörő hunok ősének tekinthető. Az ázsiai hunokkal az évszázadok során a kínai uralkodók számos háborút vívtak, részben miattuk, illetve a nomád törzsek támadásai ellen kezdték el később építeni a kínai Nagy Falat. A Kínai Nagy Fal részben a hunok betöréseinek kivédésére épült Forrás: Dreamstime A Belső-Mongólia Autonóm Terület megalapításának 70. évfordulójának alkalmából emelt két háromszög alakú kurgán - egyes észak-ázsiai népek sírhalmának - külsejét megidéző múzeumkomplexum a hivatalos indoklás szerint "az etnikai harmóniát és a kínai nép egységét hivatott hangsúlyozni". Attila alatt a Kárpát-medence volt a hunok birodalmának központja A hunok Belső-Ázsia sztyeppéiről származó, ismeretlen nyelvű népcsoportot alkottak. A Kárpát-medencében lévő fejedelmi központú Hun Birodalom az 5. század elején jött létre. Arany hun övcsat Forrás: Metropolitan Museum A hunok, Ruga, Bleda (Buda), majd Attila fejedelemsége alatt a Nyugatrómai Birodalom szövetségesei voltak, ám 451-ben Attila a korábbi szövetségese ellen fordult, formálisan azzal az indokkal, hogy Honoria, III. Valentinianus császár nővére állítólagos eljegyzési ajánlatának érvényt szerezzen, valójában azonban hódító céllal. A Hun Birodalom kiterjedése, Attila fejedelemsége idején Forrás: Wikimedia Commons A 451-ben lezajlott catalaunumi-ütközetben Aetius, a nyugat-római légiók és a velük szövetséges segédhadak taktikai győzelmet arattak a hun törzsszövetség hadai felett. Attila hun nagyfejedelem és Aetius nyugat-római hadvezér a késői ókor két leghíresebb történelmi személyisége volt ( A kép illusztráció) Forrás: Origo A rákövetkező évben 452-ben Attila ismét betört a birodalomba, és egészen Róma határáig jutott. Feltehetően a nagy szárazság, és a pestisjárvány miatt azonban kénytelen volt félbeszakítani hadjáratát, és az örök város ostroma nélkül visszavonulni a feltehetően Duna-Tisza közén fekvő törzsszállására. A hunok Róma falai alatt, 19. századi romatikus stílusban készült festmény Forrás: Origo 453-ban új házasságának nászéjszakáján Attila hirtelen meghalt. Halálának okai tisztázatlanok, mindenestre Attila halála után a hunok birodalma gyorsan szétesett. Magyarországon számos régészeti feltárás bizonyítja a hunok több évtizedes kárpát-medencei jelenlétét. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
