Katar ellen nyolc közel-keleti ország hirdetett diplomáciai blokádot, köztük Szaúd-Arábia gazdasági szankciókat vezetett be, ezért a katariak megrohamozták az élelmiszerboltokat és mindent megvettek, amit csak lehetett, mivel arra készülnek, hogy megcsappanhat az ország élelmiszerellátása. Több kormány pedig kiutasította a katari állampolgárokat, két héten belül el kell hagyniuk az országot, mindezt azért, mert a katari kormány a királyi család tagjaiért váltságdíjat fizetett ki terroristáknak. Ezt a blokádban részt vállaló országok a terroristák pénzelésének értelmezik. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius és a Maldív-szigetek hétfőn jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral. Az arab emírség igyekszik megnyugtatni a lakóit, hogy a külföldi nyomásgyakorlás ellenére nincs okuk az aggodalomra, azonban a katari emberek megrohamozták az élelmiszerboltokat. Az ország jelentősen függ ugyanis Szaúd-Arábia élelmiszerimportjától, és az olajban gazdag ország gyakorlatilag blokád alá helyezte Katart – írja a The Guardian. Mindent, amire csak szükség lehet A gazdasági szektort érintheti a legsúlyosabban a külföldi nyomásgyakorlás és nemcsak az ország behozatalára, de az exportjára is hatással lehet, amely a gépgyártást, az elektronikai berendezéseket, illetve az állatállomány szállítását is magába foglalja. A Financial Times szerint Katar mintegy egymilliárd dollár összegű váltságdíjat fizetett áprilisban az Irakban elhurcolt katari királyi család tagjaiért. A lap értesülései szerint a váltságdíjat a katari királyi család 26 tagjáért fizették ki, akiket még 2015 decemberében hurcoltak el Dél-Irakban. A lap szerint a váltságdíj az al-Kaidával kapcsolatban álló egyik szíriai fegyveres csoporthoz, valamint iráni biztonsági tisztségviselőkhöz folyt be. Ezért nyolc ország bejelentette, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral, mert Doha terroristákat támogat és beleavatkozik a belügyeikbe. Az ország fővárosában, Doha egyik legforgalmasabb bevásárló központjában gyakorlatilag többszörös sorokban állnak a vásárlók: rizst, csirkéket, tejet és szinte minden mást is felhalmoztak, amire szükségüket érzik. Éppen aludtam, amikor a családom felhívott Srí Lankából" – mondta egy sorban álló férfi, akinek a bevásárlókocsija tele volt pelenkákkal, amiket a 18 hónapos gyerekének vásárolt. „Azért jöttem ide, mert válság van" – tette hozzá. Vásárlói roham egy dohai élelmiszer áruházban Forrás: MTI/AP/Doha News Katar Szaúd-Arábiából importálja a csirkét, a közösségi médiában gyorsan elterjedt a hír, hogy a baromfi behozatalt már Ománból kellene megoldani. A Monoprixa nevű bolthálózat dolgozói azt mondták, hogy ez volt az egyik legforgalmasabb napjuk. Az Al-Meera nevű szupermarketet is szinte elfoglalták a vásárlók, egy ottani Németországból érkezett férfi szerint ez az állapot csak átmeneti lehet, mivel szerinteKatar az egyik leggazdagabb ország a világon, amely 2022-ben rendezheti meg a labdarugó-világbajnokságot. A FIFA egyébként hivatalos levélben közölte, hogy folyamatosan kapcsolatban áll a szervezőkkel és az országgal. A nemzetközi szervezet jelezte, hogy a hétfőn történtek ellenére sem aggódik a katari labdarúgó-világbajnokság miatt. A katari kormány a pánikszerű vásárlás elkerüléséért kiadott egy közleményt, hogy mindent megtesznek azért, hogy kiküszöböljék a befolyásolási kísérleteket, amelyek árthatnak Katar társadalmának és a gazdaságának. Az ENSZ szerint a katari export értéke Szaúd-Arábiában – amely az egyedüli szárazföldi szomszédja az arab emírségnek – 2015-ben elérte a 896 millió dollárt. A kapcsolatok megszakítása is potenciálisan rossz hír a szolgáltató iparnak is, beleértve a fővárosi szállodákat, vagy a taxisokat is. Blokád alá helyezett ország A szaúdiak rendszerint a böjt megtörésének ünnepét – a ramadán végét jelentő meghatározó napot – Katarban szokták eltölteni, de a bejelentett utazási tilalommal az ország el fog esni az odalátogatóktól is. Bahreinben, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodó katari állampolgárok pedig két hetet kaptak arra, hogy elhagyják az országokat – írja a BBC. Egyiptom bejelentette, hogy lezárja légterét, fennakadás várható a dohai repülőtéren is, változások lesznek a Qatar Airways, az Etihad Airways és az Emirates járatainál is. Katar tagadja a vádakat, miszerint fegyvereseket támogatnának, és az ország külügyminisztere felszólította a nyomásgyakorló országokat, hogy inkább párbeszédre törekedjenek. Sheikh Mohammed Bin Abdulrahman, Katar külügyminisztere az al-Dzsazírának azt mondta, hogy az ország a nemzetközi tengeri útvonalakon és a nemzetközi légtéren keresztül még mindig elérhető a világ számára. Egy névtelen szomáliai tisztviselő azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy legalább 15 Qatar Airways járat használta Szomália légterét hétfőn, amely több mint egy normális napon. Szaúd-Arábia is felelős Ellentmondásos, hogy hétfőn Szaúd-Arábia és hét szövetségese arra hivatkozva szakította meg diplomáciai kapcsolatait Katarral, hogy az terroristákat támogat, amikor Szaúd-Arábiára ez éppannyira igaz - mondta Sógor Dániel arabista, történész az M1 aktuális csatorna keddi műsorában. A szakértőt szerint van alapja a vádnak, de ebben a tekintetben a vádaskodó országok, élükön Szaúd-Arábiával, semmiben sem maradnak el Katar mögött. Az sem újdonság, hogy a katari al-Dzsazíra arab hírtelevízió "erősen támogatja a szélsőséges hangokat", de ugyanez elmondható a szaúdi médiahálózatról és az al-Arabia hírcsatornáról - tette hozzá. A konfliktus hátteréről a szakértő azt mondta: az országok között régóta meglévő rivalizáláshoz, ellenszenvhez és a korábbi feszült viszonyhoz most hozzájárult a Közel-Keleten Amerikával kötött 110 milliárd dolláros fegyverkereskedelmi megállapodás. Az Egyesült Államok a fegyvereladás apropójához az Arab-öböl menti országok Iránnal szembeni hagyományos érzékenységét használta fel, ebbe az "újabb kardcsörtetésbe" azonban Katar nem akart belemenni, ebből lett a konfliktus - tette hozzá Sógor Dániel. Mindehhez még az is hozzájárul, hogy Szaúd-Arábia a saját irányítása alá szeretné "gyűrni" az Öböl-menti Együttműködési Tanács másik öt országát - köztük Katart -, és "nem szereti az ellenkezést" - fogalmazott. Irán, Törökország és az Egyesült Államok közben felszólított valamennyi érintet országot, hogy rendezzék a nézetkülönbségeiket. Kuwait felajánlotta, hogy közvetítene a felek között. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Twitter-üzenetében azt írta, hogy a Katar körül kialakult helyzetet tárgyalásokkal kell rendezni. Szintén párbeszédre szólított fel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor telefonon tárgyalt a katari külügyminiszterrel. A Moszkvával való kapcsolatfelvételt Doha kezdeményezte. Az orosz közlemény szerint a két külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az arab világban keletkezett új feszültség miatt. Let's block ads! (Why?) Forrás...
