195 nemzet írta alá azt a nyilatkozatot, amelynek célja, hogy minden ország olyan lépéseket tesz, amellyel a 2100-as évig legfeljebb 2 Celsius fokos maradhat az átlaghőmérséklet növekedése. A korábbi, jóval lanyhább érdeklődés mellett, és sokkal kisebb vállalásokkal véghezvitt megbeszélések után a világsajtó történelmi összefogásnak nevezte az eseményt, de a legfrissebb elemzések szerint még a mostani vállalások mellett sem tartható ez a két fokos maximum. A Nature magazin friss tanulmánya összeszedte, ki milyen elkötelezettséggel állt az ügy mögé, és ezek alapján a szakértők úgy jósolják, hogy legalább 2,6, de akár 3,1 Celsius fokkal a mostani fölé ugorhat a Föld átlaghőmérséklete 2100-ra, de mondunk durvábbat is: az eredetileg megszabott 2 Celsius fokot már 2030-ra elérhetjük. A kutatók több károsanyag-kibocsátási “menetrendet” is megvizsgáltak, és összevetették ezeket számítógépes szimulációkkal. Ez alapján ráadásul úgy vélik, egy két lépcsős megoldásra van szükség: 2030-ig alkalmazni a Párizsban most vállaltakat, az utána következő időszakra pedig egy még szigorúbb szabályozást összeállítani és életbe léptetni az aláíró országokban. Ez egyébként egyáltalán nem lehetetlen: még a korábban kifejezetten “engedetlen” Kína is elkezdett egy olyan átalakítást, amellyel korábbi, fosszilis forrásokon alapuló energiatermelésének egyre nagyobb részét állítja át szélerőművekre. Bárhogy is legyinthetünk, hogy itt már úgyis elviselhetetlen a hőség, de majd kibírjuk még két krigli sörrel, ez a néhány fok plusz is kifejezetten erős hatásokkal járhat. Több kutatás is megerősítette, hogy az átlagos hőmérséklet-emelkedés néhány helyen átlagon felüli hatásokkal járhat, a Közel-Kelet és Észak-Afrika egyes területei konkrétan lakhatatlanná válhatnak az évszázad végéig, míg az Északi-sark jégmezőinek szétdarabolódása a Föld óceánjainak és tengereinek ökológiáját boríthatja fel. Ha pedig még a párizsi egyezmény vállalásait sem sikerül betartani, a legrosszabb eshetőség konkrétan apokaliptikus. Ha a mai állapotokat vetítjük ki 2100-ra, az Északi-sark 20 Celsius fokkal melegebb környezetté válik, de a teljes Földre vetítve is átlagosan 10 fokkal lehet melegebb. A tengerek szintje olyan szinten emelkedhet meg, hogy a parti nagyvárosok menthetetlenül elpusztulnának, és a világ összvagyona (beleértve mezőgazdasági termőterületeket, gyárakat, városokat és úgy egyáltalán a gazdaság minden szegmensét) 17 százalékkal csökkenne. Szóval kedves aláírók, nagyon reméljük, hogy nem csak egy szimbolikus tintakanyarítás történt Párizsban, már most is irtózatos meleg van, de ez még semmi ahhoz képest, ami akkor jönne, ha mindenki tovább ülne azon az iparosodott, nemtörődöm fenekén.
