Egy francia kutatócsoport azt állítja, hogy megtalálták a diszlexia okát. A gyógyíthatónak látszó kiváltó okot az emberi szem fényérzékelő sejtjeinek apró hibája okozhatja. A diagnózis viszonylag egyszerűen felállítható: csak meg kell vizsgálni a páciens szemét. A nem diszlexiásoknál a szem sejtjeinek elrendeződése aszimmetrikus, így az egyik szemből befutó információt a másikból érkező jelek újraírhatják az agyban, így az agy végül egy képet fog észlelni. Viszont a diszlexiások szemében a sejtek mindkét szemben egyforma alakzatokba rendeződnek. Az agyuk emiatt összezavarodik, és tükörképként fogja fel az észlelt betűket. Ezért boldogulnak nehezen például a d és b betűk elolvasásával: mivel ezek egymás tükörképei, könnyen összetéveszthetik őket. Megfigyeléseink alapján azt hiszem, hogy megtaláltuk a diszlexia lehetséges okát. – mondta Guy Ropars, a témával foglalkozó tanulmány társszerzője. A kutatók ennél is tovább mentek. Felfedezték, hogy az elsődleges kép és a tükörkép nem egyszerre érkezik meg az agy bal és jobb agyféltekéjére; a kettő között nagyjából 1-1,5 milliszekundum telik el. A kutatók ezt kihasználva fejlesztették ki a módszert, hogy kitörölhessék a zavaró tükörképet – és ehhez csak egy ledes lámpára van szükség. Csapok, pálcikák, csodalámpa Ahogy az emberek között vannak bal- és jobbkezesek, úgy van mindenkinek egy domináns szeme. A két szem általában kissé eltérően rögzíti ugyanazt a képet, így az agynak választania kell a kettő közül – ebből létrejön egy nem-szimmetria (non-symmetry). Fovea centralis Fotó: Wikpedia Az emberek többségénél inkább a jobb, mint a bal szem a domináns; ez a szem több idegpályán kapcsolódik az agyhoz, mint a másik. A képjeleket az úgynevezett csapok és pálcikák továbbítják az agyba; a csapok felelősek a színlátásért. A csapok többsége – amik az ibolya, a vörös és a sárga színeket észlelik – a retina közepén, a foeva centralis környékén találhatók. Itt azonban van egy apró, egy-másfél tizedmilliméteres hézag, ahol egyáltalán nincsenek kék csapok. A tanulmányban Ropars és munkatársa, Albert le Floch észrevették, hogy a diszlexiások és a nem diszlexiások szeme között van egy különbség a csapok elrendezésében. Az elvégzett vizsgálatban megfigyelték, hogy a nem diszlexiásoknak a domináns szemben a hézag kör alakú, a nem domináns szemben viszont egyenlőtlenül elosztott. A diszlexiásoknál a kék csapok által körülzárt terület ugyanolyan alakú – vagyis az egyik szem sem lehet domináns. Az aszimmetria hiánya lehet a biológiai és anatómiai alapja az olvasási és helyesírási nehézségeknek. – írták a szerzők a tanulmányban. A kutatók egy ledlámpa igen gyors, szabad szemmel észrevehetetlen villogtatásával ki tudták törölni azokat a képeket, amik olvasás közben zavarják a diszlexiásokat. Akiknek olvasási nehézségeik voltak, a tesztek alatt csak csodalámpaként emlegették a ledlámpát, és nem véletlenül: a későbbi tesztek megerősítették, hogy az eljárás valóban működik. A világon körülbelül 700 millió diszlexiás él. http://index.hu/tudomany/egeszseg/2017/10/18/megtalalhattak_a_diszlexia_okat/
700 millió diszlexiás gyógyulhat meg egy egyszerű módszerrel Francia tudósok rájöttek, mi okozza a közismert olvasási nehézséget, a diszlexiát, és a gyógymódot is megtalálták. Rengeteg ember lélegezhet fel. Francia tudósok állítják, rájöttek, mi okozza a diszlexiát, vagyis olvasási nehézséget: az érintettek szeme működik rendellenesen. Nekik ugyanis szimmetrikusan rendeződnek el a sejtek a szemben, míg a nem-diszlexiásoknál aszimmetrikusan, azaz az egyik szem domináns, felülírhatja a másik által látottakat, írja a Guardian, ez által jön létre az egységes kép az agyban. De a diszlexiásoknál ez hiányzik, ezért keverik össze pl. a kis d és g betűket, ezek a diszlexiás típushibák. Az ő agyuknál nincs domináns szem, az agynak két elég eltérő képből kéne összerakni a nagy képet, nem csak az egyik szemre támaszkodva, amit a másik megtámogat. Így elég a paciensek szemébe nézni, és már látszik az eltérés. A tudósok a gyógymódot is felfedezték: a két agyfélteke között ugyanis minimális eltéréssel készülnek el a képek. Ezért ha az elsődleges és a tükörkép létrejötte közti kis időtartamba (pár milliszekundum) belevillog egy LED-lámpa, kiradírozza a tükörképet, akkor létre tud jönni az egységes kép. A villanás olyan gyors, hogy szabad szemmel nem észlelhető, de jelentősen megjavította a diszlexiások olvasási teljesítményét – ők varázslámpának hívták a LED-lámpát. http://hvg.hu/tudomany/20171018_700_millio_diszlexias_gyogyulhat_meg_egy_egyszeru_modszerrel
