Nagy valószínűséggel az Árpád-házi király temetkezési helyére leltek az egykori váci középkori székesegyház feltárása során. Az 1074 és 1077 között uralkodott Árpád-házi királyhoz köthető temetkezési hely - a várakozásoknak megfelelően - a hajdani középkori székesegyház hossztengelyében, az épület közepén helyezkedett el, a források a temetkezés helyét az általa alapított székesegyházban jelölték meg. A sírhelyen 11. századi tárgyi leleteket nem, csupán bolygatott csontokat találtak, a sírt feltehetően már a tatárjárás idején (1241-42) feldúlták és kifosztották, és az épített sír kövezése sem maradt meg - tájékoztatta az MTI-t a váci Tragor Ignác Múzeum feltáró régésze, Batizi Zoltán. Szent László elődje volt Az egykori váci vár és a székesegyház épületeiből a tatárjárást, majd a török uralmat követően csupán romok maradtak meg, a 18. században pedig a még megmaradt falak köveit is elhordták, és azok beépültek a ferences templomba és a kolostorba. "Az egykori székesegyház és a vár jelentős része ma a kolostor és a templom alatt található, a feltárás így az épületek közötti szabad területen zajlik, ahol a föld megőrizte a még megmaradt részeket." A történelmi hátteret vázolva a szakember kiemelte: I. Géza egy belső viszályokkal terhes időszakban uralkodott, mindössze három évig. A történeti források leginkább jámborságát emelik ki, halála után öccse, a későbbi Szent László került a trónra, akit Géza fia, Könyves Kálmán követett a trónon. Hálából alapította a székesegyházat A 11. századi Árpád-házi uralkodók más-más "egyházban" temetkeztek, szinte mindegyiknek volt különösen kedves, általa alapított temploma. A Képes Krónika szerint Géza hercegként egy csatára készülve Vácon megfogadta, hogy ha megnyeri az ütközetet, hálából székesegyházat alapít. Valójában a váci püspökséget már Géza uralkodása előtt megalapították, de Géza nagy összeggel támogathatta a püspöki templomot, talán az ő idejében fejezik be az épületet. "Bizonyára erősen kötődött ide Géza, ha itt jelölte ki sírhelyét." Batizi Zoltán emlékeztetett arra is, hogy már a hetvenes évektől folytak ásatások az egykori váci vár területén, új lendületet azonban 2013-ban kapott a munka, amikor az önkormányzathoz került a múzeum. A munkálatokkal kapcsoltban a régész elmondta, hogy azok a város és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával folynak. 2013 óta a helyieket előadások segítségével tájékoztatják, de részletes, írott publikáció megjelenésére eddig nem volt lehetőség. A belváros déli részén, a Duna partján található középkori vár területén a várakozások szerint a későbbiekben előkerülhetnek még a székesegyház déli és nyugati részletei, de a templom szomszédságában a temető, a püspöki palota, az előkelő papság és a szolgák házai, a raktárak, a pincék és a török kori erődítmény maradványai is felbukkanhatnak - tette hozzá a szakember.