Tudomány Megvan, miért hallgatott el az ExoMars leszállóegysége

Egy érzékelő hibája és az abból következő téves magasságmérés okozhatta az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars űrexpedíciójának sikertelen marsi landolását és a leszállóegység megsemmisülését a múlt hónapban - állapította meg a szervezet saját jelentése.

Megszakadt a kapcsolat a landolás előtt


Miután levált szállítóegységéről, az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondájáról, a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység

október 19-én kezdte meg a leereszkedést a Mars felszínére.

Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot vele.



Az ExoMars misszió csak félig járt sikerrel

Forrás: ESA

A Schiaparelli a vörös bolygó talajába csapódott, miután landolás közben egy mérőműszer hibája miatt 3,7 kilométerrel a felszín fölött kiengedte hatalmas ejtőernyőjét és kikapcsolta a fékezőrakétákat, mintha már megtörtént volna a landolás - olvasható a szerdán este közzétett jelentésben.

Helytelen magasságmeghatározást végzett a műszer


A hiba annak az érzékelőnek a pillanatnyi tévedéséből származott, amelyik a jármű forgási sebességét méri.

A hibás méréseket az űrjármű néhány váratlan mozdulata miatt végezhette a műszer

- mondta el az AFP-nek Thierry Blancquaert, az ESA landolásért felelős szakembere.



Az ExoMars űrszondát szállító Proton hordozórakéta felbocsátása 2016. március 14-én

Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev


"Amikor a navigációs rendszer megkapta a téves információkat, helytelen magasságmeghatározást generált: negatív értéket, mínusz két kilométert mutatott, mintha az űrszonda a talaj alatt lenne. Ebből következett az ernyő túl korai kibocsátása, valamint az, hogy a fékezőrakéták ezután már csak a minimális ideig égtek. A leszállóegység aktiválta landolási rendszerét, pedig kilométerekre volt a felszíntől" - közölte a párizsi székhelyű ESA a Schiaparelli október 19-i sikertelen leszállási kísérletéről.

A TGO űrszonda tovább dolgozik


Egy, az ESA által felkért független szakértői bizottság teljes körű jelentése 2017 elejére várható - írták a közleményben. A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék vele.

Fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén.



Az ExoMars rovere

Forrás: ESA-PRODUCTION AOES medialab/ESA-AOES medialab/Aoes Medialab M.Thiebaut


A szakemberek szerint azonban nincs minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda Mars körüli pályára állt, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat - többek között metán nyomai után kutatva - az elképzelések szerint legalább 2022-ig.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...