Mesterséges Odúkkal És Fészekanyaggal Segíthetjük A Madarak Költését

Áprilisban kezdődik a hazai madárvilág többségének költési időszaka, ami a kisebb méretű, zömével énekesmadarak esetében két, olykor három fészekalj felnevelését is magával vonja.

A lakott területek gazdag madárvilágának egy része odúköltő, ezeket a fajokat mesterséges odúk kiakasztásával segíthetjük – akár a sokadik emelet magasságában is. Az összes madárnak, így a fák, bokrok ágai között fészkelőknek és a fehér gólyáknak is nagy segítség, ha száraz fű, kutyaszőr, vékony gally és vastagabb ág fészeképítő-anyagot helyezünk ki nekik - írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.


Széncinege D-odú bejáratánál (Fotó: Orbán Zoltán)

Magyarország a világon az elsők között kezdte el széles körben alkalmazni a mesterséges odúkat a múlt század első éveiben. Herman Ottó (kinek halála 100. évfordulójára emlékeztünk 2014-ben), a Magyar Ornithologiai Központ (1919-től Madártani Intézet) vezetőjének javaslatára Csörgey Titusz ornitológus (később maga is az intézet igazgatója) tanulmányutat tett báró Berlepsch világhírű németországi madárvédelmi telepén és a Büreni fészekodúgyárban 1903−1905 között. Az ott szerzett tapasztalatai alapján, állami támogatással alakult meg az Első Magyar Fészekodúgyár a Baranya megyei Kárászon 1905-ben. Innen látták el az országot, különös tekintettel az erdészeteket, odúkkal és etetőkkel.

Akkoriban még úgy gondolták, hogy a mesterséges odúknak teljes egészében utánoznia kell a harkályok készítette természetes odúkat, ezért ezek az eszközök farönkökbe készültek speciális fúróval.


Szőrből és tollból álló fészekanyag hálóban (Fotó: Orbán Zoltán)

Az Első Magyar Fészekodúgyár működése óta eltelt 110 évben rengeteget fejlődtek a mesterséges odúk, a költőládák (és a költést segítő olyan egyéb eszközök, mint: a fészektálcák, a gólyakosár stb.). Mindenekelőtt kiderült, hogy nincs szükség tökéletes utánzásra, mert a madaraknak megfelelő a sokkal egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban elkészíthető mesterséges deszkaodú is. Ezeknek ma már több mint tucatnyi típusát használhatjuk a lakott területeken is, a legkisebb „C” odútól a legnagyobb gyöngybagoly költőládáig, ami akkora, hogy egy ember is elfér benne.

A falvakban, városokban is élő madarak többsége azonban nem odúkban, hanem fák, bokrok ágai között fészkel. Ezeket a fajokat – valamint az odúköltőket is – száraz fűből, a kutyák és macskák gondozása során visszamaradó szőrből álló fészekanyag kihelyezésével segíthetjük.

De vékonyabb gallyakat is kitehetünk, ezeket előszeretettel gyűjtik és építik be fészkeikbe az örvös galambok, a balkáni gerlék és a fekete rigók. Ott, ahol fehér gólyák is fészkelnek az utcai villanyoszlopokon vagy a házak kéményein, az udvar nyíltabb részére ujjnyi vastag, 60−80 cm hosszú gallyakat is kihelyezhetünk, ami segíti ezeknek a szintén ilyentájt visszatérő óriásoknak a fészektatarozását és -építését is.


Széncinege fészket épít (Fotó: Orbán Zoltán)

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az odúk és fészekanyag kihelyezésével nem csak a madarakon segítünk, de ezek megfigyelése remek szabadidős elfoglaltság is fiataloknak és idősebbeknek egyaránt.

Forrás:http://www.hirado.hu/2015/03/26/mes...eszekanyaggal-segithetjuk-a-madarak-kolteset/