2014. 10. 01. 22:38 A Szulejmán című török szappanopera számos magyar vonatkozású történelmi eseményt is érint, talán ezért is okozott össznépi felháborodást, hogy hat hétre eltünteti a képernyőről az RTL Klub. Nevetségesnek tűnik, hogy a Facebookon még tüntetést is szerveztek a tévétársaság székháza elé, de ebből is kitűnik, hogy a sorozat hívei ragaszkodóbbak, mint más heti szériák követői. De miért ez a nagy felhajtás? Valóban létezett HürremAz orosz boszorkánynak is nevezett Hürrem ellentmondásos karaktere dominál a sorozatban. Eszes, ravasz, hataloméhes nő, aki ugyanakkor szerelmes a szultánba, mindent latba vet, hogy elérje a célját, és az uralkodó egyenjogú társa lehessen. A Krím félszigetről származó Alexandra, aki rabszolganőként kerül a szultán háremébe, az iszlámra áttérve felveszi a Hürrem nevet, és öt fiúval valamint egy leánnyal ajándékozza meg az uralkodót. Hürremnek sikerül elérnie, hogy a birodalom hagyományait felrúgva a szultán felszabadítsa őt, és elvegye feleségül. Szulejmán a mindig vidám, vonzó Hürrem miatt hagyta el Mahidevran szultanát, akitől Musztafa, a trónörökös született. A filmben többször tettlegességig fajul a rivalizálás a két nő között, azonban Szulejmán és Hürrem sírig tartó szerelme a sorozat és a történelmi tények szerint is vitathatatlan. Hürrem személyisége lenyűgözte Szulejmánt. Olyannyira befolyásolta, hogy az uralkodó miatta még elsőszülött fiát is megölette. Inkább szappanopera vagy történelmi sorozat? A történelmi szappanopera részletesen bemutatja a XVI. századi oszmán birodalmi udvar felépítését, a hárem szigorú szabályait is megismerjük. Megtudhatjuk, hogy a hárem vezetését a mindenkori szultán édesanyja, a válide gyakorolta. A rabszolganőket a háremagák felügyelték, a sorozatban Sümbül aga és Gül aga tölti be ezt a szerepet. Habár Sümbül agát a mozdulatai alapján homoszexuálisnak tarthatnánk, valószínűleg azt akarták jelezni, hogy kasztrált. Ha azonban a történelmi hűségnél maradunk, akkor fontos megjegyezni, hogy a rabnőket a háremagák felügyelete alatt az afrikai eunuchok őrizték, és még az is megesett, hogy maguk az agák folytattak viszonyt az őrizetükre bízott rabszolganőkkel. A filmbeli ellentmondás abban is megnyilvánul, hogy Sümbül aga szerelmes az egyik szolgalányba, és túlzott figyelmességét többször is kifejezi a lány iránt. Gül aga pedig Nigar asszonyhoz, a hárem egyik felügyelőjéhez vonzódik, és ezt nyíltan ki is jelenti. Nigart azonban kiházasítják. A hárem legfontosabb feladata amúgy a dinasztia folytatásának biztosítása. Szokásokat is bemutat A hárem bemutatásakor megismerkedhetünk a török fürdőzési szokásokkal, illetve azzal a hagyománnyal, ahogy az uralkodó kiválasztja aznapi ágyasát – a felsorakozott hölgyek egyike elé ejti a keszkenőjét. Ezután a háremaga hívatja a kiválasztott rabszolgalányt, akit a társai megfürdetnek, testét illatos kölnivízzel permetezik be, majd gyönyörű ruhába öltöztetik és felékszerezik. A kiszemelt ágyast egy külön folyosórészen kísérik el az uralkodó lakrészébe, ahová csak engedéllyel lehet belépni. Amikor a lány a szultán elé járul, letérdel, megcsókolja a szultán kaftánjának szélét, és tekintetét mindaddig a földre szegezi, ameddig az uralkodó meg nem érinti a lány állát, és megemeli a fejét. A mesés kelet varázsa hatja át a sorozatot Nyüzsgés a konstantinápolyi piacon, keleti fűszerek, lágy selymek, szebbnél szebb színekben pompázó ruhák, csillogó ékszerek. Az udvarban a válide értesíti az uralkodói család nő tagjait – Mahidevran szultánát, Hatice szultánát (Szulejmán húgát) és vonakodva bár, de az ellenségének tartott Hürrem szultánát – akkor, amikor értékes selymek érkeznek, melyekből türkizkék, smaragdzöld, mélylila színű pompázatos ruhákat varratnak. A férfiak ruházata is szemet gyönyörködtető. Megfigyelhető, hogy a filmben az összhangra is figyelnek a ruhák színét tekintve. Olykor az egész uralkodói család egyforma smaragdzöld színű ruhát visel, árnyalatnyi különbségekkel. Szinte már kissé vicces is, ahogy Szulejmán és főbizalmasa Ibrahim pasa szakálla az idő elteltével egyformán dúsul és növekszik. A Topkapi palotából elénk táruló látvány - feltételezhetően a Boszporusz - is lenyűgöző. Az éjszakai félhold és a zenei betétek is a mesés kelet varázsát idézik elénk, akár a bordélyházból, a háremből vagy Ibrahim pasa hegedűjéből szólnak a dallamok. Habár Ibrahim, akit szintén rabszolgaként hurcoltak el hazájából, szülőföldje görög melódiáit játssza. Van még szerelem bőven Az egyik legromantikusabb szerelmi szál Ibrahim pasa és Hatice szultána között bontakozik ki. Szerelmük záloga a hegedű, amelyen Ibrahim játszik a teraszon Hatice szultánának. A hegedű később egy titkos viszony szimbólumává is válik, hiszen Ibrahim pasa hegedűtokjában rejti el Nigar asszony a búcsúlevelét, amelyben beismeri, hogy szerelmes a pasába. A pasa megmenti a vár faláról leugrani készülő Nigart, majd száműzi a palotájából. Érdekes fordulat, hogy a június 25-én sugárzott epizódban a leghűségesebb férjnek beállított Ibrahim pasa Nigart asszonyává teszi azon az éjszakán, amelyen felesége, Hatice ikreknek ad életet. A sorozat kedvet csinálhat a török nyelv iránt érdeklődőknek A dívánt (birodalmi tanácsot) a szultán távollétében Ibrahim pasa, a nagyvezír (a szultán helyettese, a birodalom legmagasabb rangú tisztviselője) vezeti. A pasák az Oszmán Birodalom fő katonai-közigazgatási vezetői voltak. A magas rangú török tiszteket nevezték bégeknek. A sorozatban szereplő jóvágású Bali bég lett Szulejmán főbizalmasa, rivalizálást szülve ezzel közte és Ibrahim, a korábbi főbizalmas között. A kádi, vagyis a bíró fontos szerepet töltött be a jogszolgáltatásban és a közigazgatásban is. A janicsárok a szultán elit zsoldos katonái voltak. A padisah, vagyis a szultán állt a birodalom élén. Az anyaszultánnőt nevezték válide szultánának, ő volt a hárem vezetője és legrangosabb személye. Időnként megható az anyaszultánnő és fia közötti bensőséges viszony, amely Szulejmán és a gyermekei között is végig megmutatkozik. Hürrem hászeki szultána lett, miután fiúgyermeket szült az uralkodónak. Rangban a válide után következett, Haticét, az uralkodó nőtestvérét is megelőzve. A hárem arab eredetű szó, jelentése: tiltott. A történelem nem erőssége A török történelmi sorozatra hiába húznánk rá a hatalomvágy, intrika, összeesküvés, bosszúvágy, irigység, gyilkosság, szerelem, romantika, féltékenység, hűtlenség közhelyeit, mégis színvonalasabb, mint a legtöbb latin-amerikai szappanopera. A történelmi hűséget tekintve azonban találhatunk benne számos kivetnivalót. Korábbi cikkünkben már említettük, hogy a Mohácsi csatában fiatalon elesett II. Lajos királyunkat idős, pocakos, öntelt uralkodóként ábrázolja. Másfelől több epizódban is szerepel egy Isabella Fortuna nevű hölgy, Kasztília hercegnője, akit a török kalózok fogságba ejtenek, majd Szulejmán udvarába kerül. Ibrahim pasa, Hürrem ellensége mindent elkövet, hogy a mutatós hercegnő és Szulejmán között szerelmi viszony alakuljon ki. A kezdődő románcnak Hürrem vet véget. A kasztíliai hercegnő természetesen nem lehet azonos Kasztíliai Izabellával (1451-1504), Aragóniai Ferdinánd feleségével, akik a spanyol történelem legjelentősebb uralkodópárját alkották. (A „katolikus királyokként" is emlegetett uralkodópár nevéhez fűződik egyebek mellett Hispánia egyesítése, a Reconquista befejezése és Amerika felfedezése.) Nézzük a számokat! A Szulejmán rendre a három legnézettebb heti sorozat között van itthon a teljes lakosságban, a múlt héten második volt 712 ezer követővel, csak a Taxi előzte meg egy kicsivel. 25 százalékkal ment, azaz az épp tévézők negyede ilyenkor az RTL-en időzik a szakállas államférfi társaságában. A 18-49-es célcsoportban legutóbb harmadik lett a heti szériák mezőnyében, bő 19 százalékos közönségaránnyal. Az ötven alattiaknál többen nézték, mint a Mentalistát vagy a Helyszínelőket, teljes lakosságban még a Dr. Csontnál is jobb számokat hozott. Kasztíliai Izabella maximum csak a gyermek Szulejmánnal (1494-1566) találkozhatott volna. De az ő elsőszülött lánya, Izabella sem lehetett a filmben szereplő spanyol hercegnő, mivel ő 1498-ban gyermekszülésben meghalt 28 évesen. Az 1500-as évek elején élt még egy Kasztíliai Izabella (1518-1537), aki Foix Germána özvegy aragóniai királynénak és mostohaunokájának, V. Károly német-római császárnak a titkos kapcsolatából született, a Habsburg-ház azonban sohasem ismerte el, így megmenekítésének kísérleteire sem fordítottak volna annyi energiát, mint a sorozatban. Pár történelmi csúsztatásról itt olvashat bővebben. A hétköznapi életet lazán kihagyták a készítők A szappanopera hiányosságának róható még fel az is, hogy az oszmán nép életét nem igazán részletezi. Szinte csak a palota belső élete áll a középpontban, időnként ugyan utcai jeleneteket is láthatunk, főként a már említett piacon, ahol Szulejmán a kíséretével olykor megjelenik. Igaz, hogy a sorozat magyar címe „Szulejmán", az eredeti azonban „Csodálatos század" (Muhtesem yüzil), amely feltételezné a birodalom részletesebb bemutatását. Másrészt, a széria nyelvezete néha túlságosan modernnek hat. Hürrem kislánya így köszönti édesanyját, a szultánát: „Szia, anya!" Nem lehet tudni, hogy ez a XVI. századi köszöntés a fordítás hibája, vagy ezt valóban így adta a török filmrendezés a szereplő szájába. A sorozat magyar rajongói hat hétig nem láthatják kedvencüket, meg még négyet - erről itt írt az Origo. A mohácsi csata sajátos feldolgozásáról itt írtunk korábban. Miért kattantak rá a magyarok Szulejmánra?
