Hírek Itthon Miért nem szereti Magyarországot a német sajtó?

2016-ban példa nélküli módon kritikus volt a német politikai sajtó Magyarországgal szemben – állapította meg a Nézőpont Intézet Magyarország a világsajtóban 2016 – című kiadványa. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a gazdaság teljesítményét senki nem tagadhatja el, és a megjelent pozitív cikkek ehhez kapcsolódnak..


A Nézőpont Intézet évről évre vizsgálja Magyarország megjelenését a külföldi sajtóban, így 2016-ban már 18 ország 115 nyomtatott és online felületét nézték meg. Tavaly a 2015-ös évhez hasonlóan kiemelt figyelem jutott Magyarországra, mivel több mint 13 ezer cikk jelent meg. A megjelent tudósítások kétharmada az év második részében, a kvótareferendum kapcsán jelent meg – mondta Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője.


Forrás: Nézőpont Intézet

Így lát minket a német sajtó


A vizsgált megjelenések 81 százaléka online, míg 19 százaléka a nyomtatott sajtóban jelent meg. A nyomtatásban megjelentek lényegesen negatívabb képet rajzoltak, mint az online cikkek. Az elemző szerint ennek oka az volt, hogy a print lapokban sokkal több vélemény jelent meg, mint az elektronikus felületen. A legtöbb cikket a Die Presse tette közzé, míg arányaiban a legpozitívabb az olasz La Reppublica volt. A legkritikusabb a Die Tageszeitung és a Süddeutsche Zeitung volt – mondta Deák Dániel.

A bevándorlás 2015-höz képest kisebb szerepet kapott, de továbbra is ez maradt a meghatározó téma a sajtóban 2016-ban. Az elemző kiemelte, hogy a német sajtóban a Magyarországgal kapcsolatban megjelent cikkek 60 százaléka kedvezőtlen hangvételű volt. A kvótareferendum kapcsán megjelent cikkek 78 százaléka negatív volt – mondta Deák Dániel. Kedvező hangvételű cikkek Szerbiában és Izraelben jelentek meg a legnagyobb arányban.

Kovács: Ebben van pozitív kép


Egy sajátos kép rajzolódik ki az ismertetett adathalmazból, de szubjektív szempontból a tavalyi év nyugalmas volt a korábbi évekhez képest – ezt már Kovács Zoltán mondta. A kormányszóvivő szerint kevésbé intenzív volt a figyelem Magyarország iránt. Ennek oka az volt, hogy a tavaly megjelent cikkek alapjai a korábbi évekre nyúlnak vissza. Kovács szerint dacára a negatív hírdömpingnek, ha 2010-ben nem vállaltuk volna föl a konfliktusokat, akkor ma nem tartanánk ott, ahol most.



Kovács Zoltán

Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A kormányszóvivő szerint a gazdaság teljesítményét senki nem tagadhatja el, és a megjelent pozitív cikkek ehhez kapcsolódnak. Ezen a területen sokkal több a tárgyilagos és semleges cikkek aránya, mint korábban, amit meg kell becsülni. Kovács Zoltán példaként kiemelte, hogy a miniszterelnök által meghirdetett Schengen 2.0 tíz pontjából mostanra kilenc végrehajtás alatt van, ami azt mutatja, hogy a felszín alatt elismerik a magyar migrációs politikát.

Érdekek


A sajtó egyre inkább politikát csinál, és a német sajtót gyakorlatilag politikai akcióra használják föl – mondta Kovács Zoltán. Példaként hozta föl a Spiegel legutóbbi címlapját, amelyen Donald Trump látható a levágott Szabadság-szobor fejével. Szerinte mindennek azért az árát is megfizeti a sajtó, mivel tavaly több százezerrel csökkent a Bild eladott példányszáma.

A magyar ellenzék már 2010 nyarán sokat tett azért, hogy Magyarország negatív színben kerüljön a nemzetközi sajtó elé – mondta Kovács Zoltán. Az ország atipikus válaszokat adott a kihívásokra, amivel akkor szembenéztünk. Mindezekről az intézkedésekről kiderült, hogy nemcsak működnek, hanem eredményeket is hoznak – tette hozzá. Szerinte továbbra is nagyon komoly érdekeket sértünk, ami szintén az alapja a kritikáknak.

Néven kell nevezni a dolgokat


A kormányszóvivő szerint magában a kormányban is bizonytalanság volt 2010-11-ben a megtett lépéseket illetően. Azt is megkérdezte, hogyan lehetséges, hogy 2015-ben ugyanolyan információkból, ugyanazokból az adatokból dolgozva teljesen más következtetésre jutott Magyarország, mint a többi politikai szereplő. Nagyon sokan támadták Magyarországot azért, hogy miért olyan retorikát használ, amilyet, de ha nem lehet dolgokat nevén nevezni, akkor nem lehet reflektálni rá – mondta Kovács.

Amikor az Európai Unió jövőjéről beszélünk, akkor a németek azt érzik, hogy ők vannak veszélyben – mondta Boris Kálnoky, a Die Welt tudósítója. Ez az EU tökéletesen működött Németország érdekében, így a negatív sajtóvélemények mögött egyértelműen az húzódik meg, hogy féltik ezt a pozíciót – tette hozzá. Orbán Viktor álláspontja a bevándorlás kérdésében mára konszenzussá vált – mondta Kálnoky. Érdekes, hogy Magyarország befolyása a jelentős gazdasági erő nélkül is megnövekedett, mivel sokan attól tartottak, hogy maga a szó is erővé válhat.



Angela Merkel is kerítést épített volna?

Forrás: MTI/EPA/Domenic Aquilina
Merkel is kerítést épített volna


A mai napig a német sajtó menekültként aposztrofálja azokat, akik az országba érkeznek – mondta Kovács, pedig csak attól a ponttól lesz valaki menekült, ha megkapja azt a státuszt. Boris Kalnoky minderre azt mondta, hogy a német sajtó abban az esetben már migránsokról ír, ha a beengedtek nem dolgoznak, lopnak, vagy nőket zaklatnak. Úgy látja, ha Angela Merkel magyar miniszterelnök lenne, akkor ő is kerítést épített volna, azonban Németországban 300 ezer munkáskéz hiányzik.

Adam LeBor, a The Economist tudósítója arról beszélt, hogy Magyarország azért lett érdekes a nemzetközi sajtónak, mert 2010 után olyan változások történtek, amelyekre felfigyelt a külföldi média. Magyarország 2015-ben pedig a migrációs válság középpontjába került, így az akkori érdeklődés is teljes mértékben érthető, valamint Orbán Viktor 2014-es illiberális államról szóló beszéde is nagy érdeklődést váltott ki. Az érdeklődés másik oka Orbán Viktor személye, aki jóval érdekesebb, mint más régióbeli vezetők – mondta az újságíró.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...