A 2012. évi I. Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Nagyon fontos, hogy a kártérítési feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést, azaz azt, hogy a kár a munkavállaló magatartásának köszönhetően keletkezett, a munkáltatónak kell bizonyítania – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Bárkivel előfordulhat, hogy munkavégzés közben akaratán kívül kárt okoz a munkáltatója részére. A kár mértéke attól függően, hogy ki és milyen munkakörben dolgozik, változó összegű lehet – fejtette ki dr. Fekete Klaudia. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy egy raktárban targoncával dolgozó munkavállaló, aki adott esetben nagy értékű műszaki cikkeket mozgat, sajnos nagyobb kárt tud okozni, mint egy irodai asszisztens. Természetesen fel sem merül a foglalkozások közötti pozitív vagy negatív különbségtétel, pusztán arról van szó, hogy ahány szakma annyiféle felelősségi kör, ami maga után vonja, hogy eltérő értékű tárgyakkal dolgozunk. A munkajogi kódex rendelkezései A 2012. évi I. Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Nagyon fontos, hogy a kártérítési feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést, azaz azt, hogy a kár a munkavállaló magatartásának köszönhetően keletkezett, a munkáltatónak kell bizonyítania. Előírja továbbá a törvény, hogy a kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. Súlyosan gondatlan károkozásról akkor beszélhetünk, amikor a munkavállaló olyan nagymértékben elmulasztja a tőle elvárható körültekintést, gondosságot, hogy az más súrolja a szándékosság határát – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Amit nem kell megtéríteni Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A fentiek mellett a törvény külön részletezi a munkavállaló felelősségét a megőrzésre átvett dolgok kapcsán. Ez alapján a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Forrás: MTI/Nyikos Péter A kártérítési kötelezettség kritériuma, hogy a munkavállaló a megőrzésre átvett dolgot, jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vegye át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Ezt nevezzük leltárfelelősségnek, melynek részletes szabályait következő cikkünkben ismertetjük. A megőrzésre átvett dolgokban keletkezett kárt és a munkavállaló felelősségét a munkáltató bizonyítja, a munkavállaló azonban mentesül, ha bizonyítja, hogy a kár bekövetkezésének megelőzése érdekében körültekintően járt el – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia. Let's block ads! (Why?) Forrás...
