Két csillagászcsoport forradalmi felfedezést tett: két új bolygót észleltek. A szakemberek szerint az észlelés óriási áttörést hozhat a földön kívüli létformák keresésében. A most észlelt égitestek egyike egy, a Földtől nagyjából 39 fényévnyire található kőzetbolygó, a másik a Naprendszer peremén. A tanulmány szerzői és független kutatók egyaránt úgy látják, hogy az észlelés hatalmas tudományos előrelépést jelent. A csillagászat és az asztrofizika azért akar ilyen bolygókat találni, mert szeretnének egy másik Földre lelni. Ennek részben az az oka, hogy végső soron szeretnénk életet találni az univerzumban. Ez a kérdés mindenkit foglalkoztat – mondta Brad Tucker csillagász, aki nem vett részt a kutatásban. Így nézhet ki egymás mellett a Gj 1132b és a csillaga Grafika: NASA Az újonnan felfedezett kőzetbolygó a Tejútrendszer peremén található. A GJ 1132b katalógusjelű bolygó nagyjából akkora, mint a Föld. A kutatók azt mondják, a bolygó kis mérete és viszonylagos közelsége megkönnyíti a tanulmányozását is. A GJ 1132b vitathatatlanul a legfontosabb bolygó, amit valaha találtak a Naprendszeren kívül – mondta Drake Deming, a Marylandi Egyetem csillagásza. Megjegyezte, hogy a GJ 1132b pályája szerencsére lehetővé teszi, hogy a csillagászok sosem látott alapossággal vizsgálják a bolygót. A GJ 1132b felfedezéséről készült egy felgyorsított videó, ami felkerült a Twitterre is; ezen látható, ahogy az obszervatórium távcsövei észlelik a kőzetbolygót. A lényeg a grafikonon látszik: a csillag előtt átvonuló bolygó által okozott fényerő-csökkenést nagyjából a videó 13. másodpercétől lehet látni (zölddel kiemelve az átlagfényességtől eltérő mérések). A GJ 1132b átmérője csupán 16 százalékkal nagyobb, mint a Földé, de egy olyan vörös törpecsillag körül kering, aminek a mérete csupán egyötöde a Napénak. A felszíni hőmérsékletét 260 Celsius-fokra becsülik. Bár ez túl forró ahhoz, hogy folyékony víz lehessen a felszínén, valamilyen primitív légköre még lehet. (Bár az ilyen megállapításokkal is óvatosan kell bánni, mióta a Plútóról kiderült, hogy meglepően összetett légköre van.) Ugyanakkor a bolygó nem azért fontos, mert közvetlenül ott akarják megtalálni az életet. A GJ 1132b azért kiemelkedő jelentőségű, mert egész közel van kis fényű csillag körül kering és valószínűleg van valamilyen légköre. Vagyis ez a bolygó minden eddig talált exobolygónál alkalmasabb arra, hogy a csillagászok a már rendelkezésre álló eszközökkel, és a jövőben megjelenő újakkal (például a James Webb űrteleszkóppal, vagy a tervezett földi óriásteleszkópokkal) megvizsgálhassák. A légköri összetételt lehet majd jól tanulmányozni, sőt még exoholdak figyelésére is van egy kis esély. A színképelemzés segítségével végzett légkörmegfigyelés persze még mindig dobhatja azt az eredményt, hogy a kíméletlen körülmények ellenére van valamilyen, egészen alacsony rendű élet a BJ 1132b-n, de erre egészen kicsi az esély. A Naprendszer nagy kóborlója A másik bejelentés a Naprendszer legtávolabbi ismert égitestjének felfedezéséhez kapcsolódik. A kisbolygót V774104 néven katalogizálták. Az átmérője 500-1000 kilométer, és 14,5 milliárd kilométerre van a Naptól. (Az összehasonlítás kedvéért: a Föld–Nap-átlagtávolság 149 millió kilométer.) A felfedezést, mint a BBC írja, az amerikai csillagászok társaságának washingtoni éves tanácskozásán jelentették be. A V774104 pontos alakja nem ismert, és az is kérdés, hogy milyen pályán kering. Az övezetben lévő égitestek Naptól való távolsága jelentősen változhat a keringésük során, és azt még nem lehet tudni, hogy a bolygó közeledik vagy távolodik-e. Tudunk három másik, a külső régiókhoz tartozó törpe égitestről, amik ugyan közelebb vannak, de a mérések alapján feltételezik, hogy jóval messzebb, akár 66 milliárd, illetve 140 milliárd kilométerre is eltávolodhatnak. http://index.hu/tudomany/2015/11/12/ennel_lakhatobb_bolygot_meg_sosem_lattak/
