Tudomány Minden eddiginél nagyobb szkíta kurgánt fedeztek fel Szibériában

Műhold felvételek alapján bukkantak rá arra a hatalmas kurgánra, szkíta eredetű fejedelmi sírra, amely a legnagyobb ilyen típusú temetkezési hely lehet Szibériában.

Minden eddiginél nagyobb fejedelemsír a szibériai Királyok-völgyében


Egy Dél-Szibériában dolgozó svájci-orosz régészeti expedíció minden eddiginél nagyobb, 2 800 évesre becsült szkíta királysírra bukkant az Uyuk folyó közelében. A Tuva-i Uyuk-völgyben az 1970-es évektől kezdve a régészek több kurgánt, szkíta eredetű fejedelemi halomsírt is feltártak már.


A műholdfelvétel alapján beazonosított szkíta halomsír (a fotó alsó részén)Forrás: Google Plus/Gino Caspari/University of Bern

A mongol határtól északnyugatra fekvő területet

az itt megtalált sztyeppei nomád fejedelmi síremlékek miatt szibériai Királyok-völgyeként is szokták emlegetni,

az egyiptomi fáraók Luxor közelében fekvő világhírű temetkezési helyére utalva.

Az Uyuk mentén eddig feltárt sírok átmérője kivétel nélkül meghaladta a 100 métert. A 2000-es évek elején az Arhzan 2 néven ismertté vált ásatások során az egyik érintetlen fejedelemsírban egy férfi és női csontváz mellé temetve kilencezer aranytárgyat találtak.

Rendkívül nehéz terepen fekszik az ókori halomsír


Cino Caspari a Berni Egyetem régésze még korábban, e sírhelyek környékéről készített nagyfelbontású műholdfelvételek tanulmányozása közben figyelt fel arra a mocsaras terület közepén kiemelkedő kúpszerű képződményre, amelyről most kiderült,

hogy a térség legnagyobb, ráadásul teljesen érintetlen kurgánja.


A Kul Oba szktía halomsírban talált elektrum edény, a Kr.e. 4. századbólForrás: Wikimedia Commons

A műholdképeken felfedezett objektum rendkívül nehéz terepen fekszik, ötnapi járóföldre a legközelebbi településtől.

A helyszínt a tavalyi évben kereste fel az a közös svájci-orosz archeológiai expedíció, amely első kutatási eredményeit nemrég tette közzé az Archeological Research in Asia című szaklapban.


Szkíta harcosok rekonstrukciója a Kul Oba kurgánban talált edény ábrái alapjánForrás: Wikimedia Commons

A kutatócsoport tagjai a sugaras szerkezetű, fagerendákkal és rönkökkel kitámasztott, földdel fedett kurgán fatámasztékaiból vett minták radiokarbon kormeghatározása alapján megállapították, hogy az eddig ismert legnagyobb, 140 méter átmérőjű síremlék a Kr.e. 9. századból származik.

Fejlett kultúrával rendelkező nomád sztyeppei nép volt


Eurázsiából eddig még nem voltak ismertek ekkora méretű fagyott kurgánok"

–írják a szakfolyóiratban Caspari és kollégái. A hatalmas és érintetlen, eredeti állapotában fennmaradt kurgán feltárására a közeljövőben kezdik el az ásatásokat.


Aranyból készült fésű egy szkíta fejedelmi sírbólForrás: Wikimedia Commons

A szkíták olyan lovas-nomád indoiráni nyelvű népcsoport volt, amely az ókorban, a Kr.e. 9. századtól a Kr.u. 1. század végéig uralta a közép-ázsiai sztyeppék világát.

A szkíták félelmetes harcosok hírében álltak,

fő fegyverzetüket az általuk mesterien kezelt visszacsapó íjak alkották.


Szkíta íjász ábrázolása egy Kr.e. 6. századi görög vázánForrás: Wikimedia Commons

A Kr.e. 5. században élet híres görög történetíró, Hérodotosz leírása szerint a szkíták a csatában megölt ellenségeiket megskalpolták, és koponyáikból ivóserlegeket készítettek.


Hérodotosz görög történetíró domborművű portréjaForrás: Wikimedia France/Marie-Lan Nguyen

Az elhunyt szkíta előkelőségeket nagy halomsírokba, úgynevezett kurgánokba temették.

A fejedelmi rangú elhunytak mellé arany ékszereket, gazdagon díszített fegyvereket, nemesfémből készült kupákat és étkezőedényeket temettek. Ezek a leletek kivétel nélkül azt bizonyítják, hogy a szkíták fejlett kultúrával rendelkeztek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...