A vírusokat már rég nem azért írják, hogy kicsinyes bosszúságot okozzanak vele a számítógépek felhasználóinak. A hackerek keményen rámennek a pénzünkre, szóval nem árt odafigyelni, ki turkál a bankszámlánkon. Csodálatos dolog az internet, vásárolunk rajta, elolvassuk a 24.hu híreit, éjszaka megnézzük a… mindegy is, de a legfontosabb, hogy akár már anélkül is elintézhetjük szinte az összes banki ügyletünket, hogy egy bankfiókban kéne ücsörögnünk és várni a hívószámunk felvillanására. Hol tart már a tudomány… Viszont a netes bankolás elterjedésének nem csak mi örülünk, hanem azok a hackerek, vírusírók és egyéb digitális trükkmesterek is, akik a banki rendszerek, a felhasználói felületek gyengeségeit, vagy épp a felhasználók figyelmetlenségét kihasználva könnyen megcsapolhatják a számláinkat. 2015 harmadik negyedévében a biztonsági megoldások közel 626 000 online banki lopásra specializálódott rosszindulatú programot blokkoltak. Ez az eredmény 5,7 százalékos emelkedést jelent 2014 azonos időszakához képest. A negyedév során 5,68 millió értesítés érkezett olyan rosszindulatú programokról, amelyek pénzt akartak ellopni online a felhasználók bankszámlájáról. A legújabb jelentés szerint az osztrák felhasználók számára kifejezetten durva volt ez a három hónap, őket több banki trójai támadás érte, mint bármely más régiót a negyedév során, minden huszadik osztrák netbank-felhasználó találkozott ilyen fenyegetéssel. Az előző negyedév listavezetője, Szingapúr a második helyre került (4,2%), a harmadik helyen pedig Törökország végzett 3 százalékkal. A top 10-ben szereplő legtöbb országnak jelentős számú online banki felhasználója van, akik vonzzák a kiberbűnözőket. Az netbank-felhasználókat ért támadások többsége a Trojan-Downloader.Win32.Upatre-hez fűződik, amelyet az incidensek 63,1 százalékában használták arra, hogy megpróbálják ellopni a felhasználók fizetési adatait. Érdekesség, hogy a harmadik negyedévben 323 374 teljesen új kártékony mobil programot azonosítottak a biztonsági termékek, tíz százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az elmúlt negyedévben több mint 1,5 millió kártékony szoftvercsomagot telepítettek mobilokra, másfélszer többet, mint az előző negyedévben. A felhasználóknak megjelenített reklámok bizonyultak a legfőbb pénzszerzési módszernek a mobilfenyegetések közül. A negyedév során egyre több olyan programot észleltek, amelyek reklámokat használtak arra, hogy megfertőzzék a felhasználókat. Ezek gyakran rootolják az áldozatok eszközeit, és adminisztrátori jogosultságokat használnak, megnehezítve ezzel az ellenük vívott küzdelmet. 2015 harmadik negyedévében ezek a trójai vírusok a legnépszerűbb mobil vírusok több mint felét tették ki. A Kaspersky Lab fenti statisztikái elég riasztóak, gyakorlatilag arra világítanak rá, hogy bárki bankszámlája veszélyben lehet. A leghatásosabb védekezési módszerek viszonylag egyszerűek: Csak olyan banki levélben található hivatkozásra kattintson, aminek helyességéről meggyőződött. A valamilyenbank.hu címnek hinni lehet, de a valamilyencím.com/valamilyenbank és hasonló címek tiltólistásak. Senkinek ne adja meg a banki adatait, csak ha biztonságos weboldalon vásárol (például hitelesített oldalon jár, aminek fejlécében zöld lakat jelet lát). Banki tranzakcióihoz állítson be kétszintű védelmet, például SMS-es megerősítő kód használatát. Használjon valamilyen biztonsági szoftvert, amely folyamatosan figyeli a gépét és internet-kapcsolatát a gyanús és veszélyes kódok, behatolási kísérletek ellen.
