Gazdaság Mintegy négyszáz illegális halászhajót süllyesztett el a �fish lady�

Jelenleg a legnépszerűbb kormánytagnak számít hazájában az indonéz halászati miniszter, Susi Pudjiastuti. A tárcavezető készen áll arra, hogy a következő ciklusban is ellássa a feladatköréből adódó teendőket, ha a jövőre esedékes választásokon ismét Joko Widodo elnök kap szavazói bizalmat. A nemzetközi sajtóban gyakran csak 'fish lady'-ként emlegetett miniszterasszony népszerűségét annak köszönheti, hogy keményen beleáll Indonézia egyik legfontosabb gazdasági erőforrása, a tengeri halállomány védelmébe.


Makacs asszony hírében áll az indonéz halászati miniszter, de első pillantásra úgy tűnik, azt a határozottságot képviseli országa felségvizeinek védelmében, amely a Fülöp-szigetek vezetéséből hiányzik, de legalábbis nehéz észrevenni a Duterte-kormány kínabarát lépéseiben. Susi Pudjiastuti ugyanakkor legalább ennyire következetes hazafele, mint a külföld irányába. A miniszter jelezte, akkor vállalja a következő ciklusra is a megbízatást, ha nemcsak az idegen vizekről áthalászók ellen, hanem a hazai túlhalászat és illegális zsákmányolás ellen is saját elképzelései szerint léphet fel. Úgy tűnik, egyelőre neki áll a zászló.


Az indonéz kormány legnépszerűbb tagja, Susi Pudjiastuti halászati miniszter, akinek hivatala alatt az ország ráállt arra, hogy megsemmisítse a vizein illegális halászatra használt járműveketForrás: AFP/Bay Ismoyo
Még a főnök sem térhet ki előle


Indonéziában két dolog nehezíti, hogy az állam fenntartható módon profitálhasson abból a nemzetközi jogi gyakorlatból, hogy tengeri országként, a partjaitól számított 200 tengeri mérföldes körzet kizárólagos gazdasági övezetének számít. Az egyik a más országokhoz köthető illegális halászat, a másik pedig a hazai, nem ritkán szintén engedély nélkül folytatott túlhalászat.
Mindkettő komoly károkat okoz a halállományban, és ezen keresztül az indonéz gazdaságnak.

Pudjiastutinak eltökélt szándéka, hogy mindkét vonatkozásban rendet rakjon, és fenntartható pályára állítsa az indonéz tengeri halgazdálkodást addig, amíg egyáltalán van mivel – azaz halak és más, termékként feldolgozható élőlények a tengerekben.


A miniszter feltett szándéka, hogy prosperáló pályára állítja az indonéz tengeri halászatot mint gazdasági üzletágatForrás: MTI/EPA/Hotli Simanjuntak

A külföldi halászati engedélyek kapcsán például a teljes transzparencia híve. Elnöki hatalom ide vagy oda, a miniszter maga tette nyilvánossá azt az adatot, hogy az indonéz vizekre nagyjából 1100, külföldi illetőségű hajónak adtak ki halászati engedélyt. Ezeknek mintegy 45 százaléka egyetlen befektetői érdekkörhöz köthető, ám a tulajdonosok között ott egy jól ismert üzletember és két, Widodo elnök jelenleg kormányzó koalíciójához köthető, meghatározó politikus is.

Bár a miniszterasszony ezekből az információkból semmiféle következtetést nem vont le nyilvánosan, de a kommentárok szerint ezzel az üzenetértékű lépéssel egyértelművé tette, megbízatását mindennél előbbre valónak tartja, és komolyan is gondolja elképzelései végrehajtását a halgazdálkodás védelmében.

Korpa közé keveredve


Az imént ismertetett fejlemény jelentőségét az adja, hogy a halászati minisztérium szerint, az engedéllyel halászó külföldi, kisebb-nagyobb tengeri alkalmatosságok mind a környező országok kikötőibe szállítják vissza az árut. Éppúgy, ahogy teszik ezt azok a hajóskapitányok, akik az indonéz vizeken illegálisan ténykedő, mintegy 10 ezer hajót irányítják.

Ennyire becsülik ugyanis a kizárólagos tengeri gazdasági érdekszférába évente engedély nélkül behatoló halászhajók számát a minisztériumnál.


Sok milliárd dolláros kárt okoz az indonéz halászati ágazatnak az illegális halászat, illetve a túlhalászás gyakorlataForrás: AFP/Chaideer Mahyuddin

Az egyik illetékes hivatalban azt is elárulták, hogy ezek tevékenységéből adódóan, Indonéziában évente
20 milliárd amerikai dollárnak megfelelő veszteséget kell leírniuk.

Ez több mint 1300 milliárd forint.

A helyzet bonyolult és meglehetősen kényes. Ismert körülmény ugyanis, hogy az engedéllyel halászó indonéz hajók egy része nem hazaviszi a zsákmányt, hanem a 200 mérföldes tengeri zóna határára, ahol a fogást nagyobb, külföldi zászló alatt hajózó gyűjtőhajókba rakodják át. Az ok: a halászok egy része még a tengeren megkapja busás fizetségét a külföldi átvevőktől.

A cikk folytatásában arról olvashat, milyen eredményeket ért el az indonéz vezetés a halászat védelmében néhány év alatt, és melyik az a látványos intézkedés, amely a miniszerasszony népszerűségét megalapozta. Lapozzon!

Let's block ads! (Why?)

Forrás...