2021 November Mirabel, a különlegesség nélküli különlegesség – Encanto

Mirabel, a különlegesség nélküli különlegesség – Encanto



Encanto egy kis kolumbiai falu, itt él a Madrigal család, melynek valamennyi tagja varázserővel bír. Kivéve Mirabelt, aki egy teljesen átlagos kislány. Na, de mi történik Encantoban, ha egyszer csak varázstalanodni kezd az őket körülvevő világ?

Az animációs filmek napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek a nemzetközi filmpiacon, és van a gyerekeknek szánt filmeknek egy olyan vonulata, amely történeteivel és figuráival kifejezetten a multikulturalizmust népszerűsíti a kicsik körében. Míg a Raya és az utolsó sárkány és a Kubo és az utolsó varázshúrok a kelet-ázsiai kultúrát idézik meg számukra, addig a Mexikóban játszódó Coco és a Maya és a három harcos Közép-Amerikát, de ide sorolható még a kubai környezetben játszódó Az életteli Vivo is.

Ebbe a sorba illeszkedik most a Walt Disney Animation Studios legújabb filmje, a kolumbiai Madrigal család történetéről szóló Encanto, Jared Bush és Byron Howard immáron második közös digitális animációs filmje, melynek karakterei és állathősei éppoly szeretnivalók, mint első filmjük, a Zootropolis: Állati nagy balhé figurái voltak. És három multikulturális környezetben játszódó filmet még az is összeköt, hogy Mirabel személyében az Encantónak éppúgy női főszereplője van, mint A Maya és a három harcosnak és a Raya és az utolsó sárkánynak.

Az animációs film a különleges képességekkel megáldott Madrigal családról szól, akik Kolumbia egy csodálatos hegyekkel körülvett falucskájában, Encantóban élnek, mely spanyol szó egyébiránt is „bűbájt” jelent. Az egész falu tiszteletét élvező Madrigal család valamennyi gyermekét különleges tehetséggel áldotta meg a sors, de ennek a csodának nagy ára volt. Flashbackből látjuk, amint ötven évvel ezelőtt a három pici gyermekével vad harcosok elől menekülő Madrigal házaspárt üldözőik megtámadják, és a fiatal apát legyilkolják. A gyerekeivel tovább menekülő Abuela cserébe nyeri el a sorstól emberfeletti varázserejét, amit azután tovább ad minden leszármazottjának.

Ez a családot évtizedekig övező varázserő törik meg Mirabelen, aki ráadásul – ezzel is elütve a környezetétől – még szemüveges is.
Andersen rút kiskacsáról szóló történetéből tudjuk jól, milyen nyomasztó érzés abban a tudatban felnőni, hogy annyira mások vagyunk, mint körülöttünk a többiek. Mirabel életét is ez az érzés keseríti meg, miután kiderül, hogy – bár egyik nővére erőművész, a másik maga a megtestesült Tökéletesség, a kisöccse meg az állatok nyelvén tud beszélni –, ő maga egy semmilyen varázserővel nem bíró kislány.

Az Encanto a latin-amerikai családok legfőbb értékét, a családi összefogás fontosságát állítja középpontjába, ugyanakkor a közösség hűséges szolgálatáról is szól. Abuela, a kiterjedt családot erős kézzel összetartó asszony, aki a férje halála árán nyert csodatévő erőt a közösség szolgálatába állítja, s a falu népe ezt meg is hálálja a családnak. Erős női principiumként azonban az összetartás jegyében akaratával olykor el is nyeli családot, és amikor a Madrigál-ház omladozni kezd, és a varázserőt jelző gyertya lángja elhamvad, Abuela ezt a romlást mindenáron titokban akarja tartani a falu előtt. Az Encanto erőssége éppen abban rejlik, hogy a hatalmas varázserővel megáldott házban nem egy szuperhős menti meg a csodát, hanem egy vagány, nagy lelkierővel bíró, teljesen átlagos kislány, aki egyedül szegül szembe a családi becsület felett vasszigorral őrködő nagyanyja ellen, és menti meg családja csodatévő képességét.

Lehetsz más, mint a többiek, attól még ugyanolyan értékes vagy, mint a szuperhősök! – ezt üzeni a film a gyerekeknek.
Kicsit szövevényes meseszövésével Jared Bush és Byron Howard filmje a kisebb gyerekek számára talán bonyolultnak tűnhet, de azért nekik is összeáll a történet. A Encanto káprázatos képi világa teljességgel megidézi a derűs életérzéssel átitatott Latin-Amerikát. A színpompás, növényekkel felfuttatott Madrigál-ház, a lányok gyönyörű színes ruhái, a tárgyi környezet részletgazdag megjelenítése a kolumbiai kulturális hagyományok igazi filmbéli lenyomatát adják. A történet szereplői egytől-egyig szerethető, értékes és nagyon emberi, jóravaló figurák, különösen Mirabel, aki tud jó kislány lenni, de ha szükségét látja, akár vakmerő lázadó is. Germaine Franco és Lin-Manuel Miranda musical-betétdalai is jól illeszkednek a filmbe, a rendezőpáros Zootropolis bájos karaktereit megidéző állatai pedig ugyancsak szívmelengetőek. Az Encanto különleges és szerethetően „bűbájos” történet egy jó sorsra érdemes kolumbiai közösségről, és Mirabelről, aki szívébe rejtve hordozta a varázslatot, és volt bátorsága és ereje használni is azt.

2021. november 29.

https://www.filmtekercs.hu/kritikak/encanto-kritika