A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény konkrétan meghatározza azokat a bűncselekményeket, amelyek csak magánvádra, azaz a sértett által előterjesztett vád alapján büntethetők – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A büntetőjogban megkülönböztetjük a közvádas és a magánvádas bűncselekményeket. A közvádas bűncselekmények, azok a súlyos cselekmények, melyek kapcsán az ügyész, mint az állam büntetőhatalmát képviselő személy, emel vádat a bíróság előtt – fejtette ki dr. Fekete Klaudia. Az ügyész ugyanis a közvádló. Az ügyész kötelessége, hogy mind a terheltet terhelő és mentő, mind a büntetőjogi felelősséget súlyosító és enyhítő körülményeket az eljárás minden szakaszában figyelembe vegye. Magánvádas bűncselekmények Az említettek mellett azonban a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény konkrétan meghatározza azokat a bűncselekményeket, amelyek csak magánvádra, azaz a sértett által előterjesztett vád alapján büntethetők. Ezek a cselekmények a következők: a könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben ezeket a cselekményeket követik el velünk szemben, az elkövető csak abban az esetben lesz büntethető, ha feljelentést teszünk és képviseljük a vádat ellene személyesen. A jogszabály előírása alapján a magánvádló halála esetén helyébe harminc napon belül a hozzátartozója léphet. A felsorolt bűncselekmények részletezésével egy másik cikkünkben foglalkozunk, melyet itt találhat meg. A sértettek egyben elkövetők is lehetnek, ha a kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik fél feljelentésére megindított eljárásban a magánindítványt előterjesztő másik fél viszont-vádlóként jár el. Fontos kivétel Nagyon fontos kivétel, hogy abban az esetben, ha a becsületsértés és a rágalmazás hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben történik, a cselekmény közvádra üldözendő lesz. Ez azt jelenti, hogy ha például egy szolgálatban lévő rendőrrel szemben követjük el a becsületsértést, rágalmazást, az ügyben ügyész fog ellenünk hivatalos vádat emelni – mondta dr. Fekete Klaudia. Magánvádas bűncselekmények részletezése A magánvádas eljárás lényege, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyek csak és kizárólag akkor büntetendők, ha a sértett maga képviseli a vádat ez elkövetővel szemben. Ezekben az esetekben az ügyész, mint az álam büntetőhatalmának képviselője ugyanis nem vonható be. Ezek a bűncselekmények, a könnyű testi sértés, a magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és a kegyeletsértés. A 2012. évi C. Büntető Törvénykönyv alapján könnyű testi sértésről abban az esetben beszélhetünk, ha a testi sértéssel okozott sérülés, vagy betegség nyolc napon belül gyógyul. A magántitok megsértésével kapcsolatban a törvény akként rendelkezik, hogy aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő. Forrás: Thinkstock Ez azt jelenti, hogy ha például egy ügyvéd az ügyfele ügyének részleteit illetéktelen személyek tudomására hozza, azzal magántitoksértést követ el, mivel köti az ügyvédi titoktartási kötelezettség, mely alapján nem adhat ki információt az őt megbízó ügyfeléről – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A levéltitok megsértése kapcsán a jogi szabályozás az alábbiak szerint rendelkezik. Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. A felsorolt cselekmények tipikus gyakorlati megvalósítása lehet az, ha valaki egy másik személynek címzett levelet felbontja, illetéktelen személynek átadja, vagy az az eset is, ha valaki az email fiókunkat feltöri, hiszen ezekkel a magatartásokkal olyan információkhoz jut, amelyeknek nem ő a jogosultja. A rágalmazás és a becsületsértés Rágalmazásnak az minősül, ha valaki egy másik személyről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Ezt a törvény vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A becsületsértés kapcsán a törvény úgy rendelkezik, hogy aki mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Eszerint büntetendő, az is, aki a becsületsértést tettlegesen követi el, vagyis ha például nyilvánosság előtt arcon csapnak valakit. Végül a kegyeletsértés abban az esetben valósul meg, ha a halottat, vagy annak emlékét a fentiekben felsorolt rágalmazással, vagy becsületsértéssel gyalázzák meg. Ebben az esetben értelemszerűen az elhunyt személy hozzátartozói jogosultak magánvádas eljárást indítani az elkövetővel szemben – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia. Let's block ads! (Why?) Forrás...
