Magyarországon lezajlott a foglalkoztatási és növekedési fordulat, most a termelékenység növelését kell elérni, különösen a kis- és középvállalkozásoknál - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, a jegybank főközgazdásza pénteken Budapesten. Palotai Dániel szerint már több intézkedés történt eddig a versenyképesség növelése érdekében, azonban szükség van a vállalkozások esetében a munkára rakódó terhek további mérséklésére, az állami bürokrácia csökkentésére, a bankrendszer hatékonyságának javítására, a bankok működési költségeinek visszafogására és a digitalizáció ösztönzésére. Kifejtette: az MNB szakemberei a Versenyképességi jelentésben összesen 106 gazdasági jelzőszámot, szakszóval indikátort alkalmaztak, ezek 90 százaléka objektív mutató, míg a Világgazdasági Fórum saját jelentésében az ilyen mutatószámok aránya 26 százalékot ér el. Rámutatott: Magyarországnak nem az olcsó munkaerővel kellene versenyeznie a többi országgal, a béreket tovább lehetne növelni, de a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítását is el kell érni. Jelezte: a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát növelni kellene, ezzel is csökkenteni lehetne a munkaerőhiányt. Úgy vélte: emellett a közszférában is van munkaerő-tartalék, az online ügyintézésnek nagyobb teret lehetne adni, az online ügyintézés a bürökrácia csökkentését, az adminisztrációs folyamatok felgyorsítását is magával hozná. Szólt arról is, hogy a digitalizáció terén Magyarország elmaradt az EU átlagától, ezen a jövőben mindenképpen javítani kell. Kitért arra: a demográfiai helyzetet tekintve a termékenységi ráta növelése elengedhetetlen a hosszú távú versenyképesség megőrzéséhez, a cél a 2,1 százalékos ráta lenne. A versenyképesség növelése érdekében az oktatás területén elsősorban az alapfokú és a felsőfokú szinteken kellene javítani. Egyes felmérések alapján a magyar diákok, egyetemi hallgatók ugyan jól megtanulják a tananyagot, de nem tudják a megtanult ismereteket megfelelően alkalmazni. Hozzáfűzte: a PISA-tesztek alapján pedig jelentős lemaradásban van a hazai oktatás, amely elsősorban a digitális hiányosságoknak, elmaradásnak tudható be. A piaci igények alapján a reál tantárgyak körét érdemes lenne bővíteni, amihez nélkülözhetetlen a középszintű és a felsőoktatás jelentős fejlesztése. A versenyképességet növelné az is, hogy ha a magyar lakosság idegennyelv ismerete javulna. A beszélt idegen nyelvek területén jelentősen elmaradunk az EU-tól, a felnőtt lakosság csak 37 százaléka, a fiataloknak 58 százaléka mondta magáról, hogy legalább egy idegen nyelvet beszél. Palotai Dániel szerint a prevenció erősítésével lehet javítani a lakosság életminőségét, de az egészségesen eltöltött évek számában már megfigyelhető a felzárkózás. A gyógyszerre költött összegek helyett a megelőzésre szánt nagyobb pénzek nemcsak megtakarítást, hanem az életminőség javulását is hoznák. Az MNB ügyvezető igazgatója a hazai bankrendszerről elmondta: a banki hitelhez való hozzáférésen is javítani kellene, ezzel tovább lehetne növelni a gazdaság teljesítményét. A vállalkozások szerint bonyolult a hiteligénylés, illetve a bankok hiteltermékei is túl drágák - sorolta az ügyvezető igazgató, hozzátéve, a nemteljesítő hitelek aránya javult, már 7 százalék közelébe csökkent. Let's block ads! (Why?) Forrás...
