Mohamednek, az iszlám vallás fő prófétájának életútja legalább olyan kalandos volt, mint a párkapcsolatai. A korán árván maradt fiút a nagyapja, majd annak halála után a nagybátyja nevelte. Pásztorfiúként megismerhette a beduinok életmódját, majd tevehajcsár lett. Huszonöt évesen egy gazdag kereskedő özvegye, Khádidzsa üzletében kezdett dolgozni. Később feleségül vette az akkor negyvenéves nőt, így bekerült a gazdag mekkaiak körébe. Nemsokára már a saját kereskedelmi karavánjait vezette. Negyvenéves volt, amikor látomása volt, és megjelent előtte Gábriel arkangyal; tőle kapta meg az iszlám szentírás, a Korán 114 fejezetét. Ezután a politeizmussal és a keresztény szentháromsággal szemben elkezdte hirdetni az egyistenhitet. Képünk illusztráció Fotó: Hulton Archive Mohamed prófétának tartotta Keresztelő Szent Jánost és Jézust, magát pedig Ábrahám közvetlen leszármazottjának. Allah haragját Szodoma és Gomorra elpusztításához hasonlította, és hiába gúnyolták az ellenségei; azzal ütötte el, hogy az özönvízről prédikáló Noét és Mózest is bolondnak nézték. Szép történet mindenkinek, akit érdekel, hogy hogy keletkezik a vallás; Mohamed az utazásai során alaposan megismerhette a zsidó és keresztény kultúrköröket. Amikor Mohamedet a honfitársai kiközösítették a vallási reformkísérletei miatt, az abesszíniai keresztények fogadták be 617-ben. A muszlim időszámítás kezdetét, a hidzsrát 622. szeptember 24-re (a Gergely-naptár július 16-ra) teszik: ekkor költözött Mohamed Jathribba, a későbbi Medinába. Itt építette ki a vallásrendszerét és szerzett híveket az egyistenhitnek. Az első, Mohamed életéről szóló írások csak másfél évszázaddal a próféta halála után jelentek meg; ezek főleg korabeli elbeszélésekre alapulnak, és nem tudni, hogy mennyire hitelesek. De abban minden forrás egyetért, hogy Mohamednek sok felesége és ágyasa volt. A próféta rengeteg érdekházasságot kötött, hogy a politikai és vallási céljait elérje. Hiába engedélyezett az igazhitűeknek csak négy feleséget, neki összesen 14 volt. Amikor például 628-ban megindította a medinai hadsereget Mekka ellen, egy tízéves fegyverszünetért cserébe feleségül vette az ellenzék vezetőjének lányát. Mohamed Medinában ismerkedett meg a zsidókkal és szokásaikkal is. A zsidó nőkkel viszont több kapcsolata és házassága is zátornyra futott. Az Ifar törzshöz tartozó Elsanbával azért nem házasodott össze, mert a nő kétségbe vonta, hogy Mohamed próféta lenne, csak mert kétéves korában meghalt a fia, Ibrahim. Elsanba azzal érvelt, hogy ha Mohamed próféta lenne, nem veszítette volna el azt, aki a legközelebb áll hozzá. Mohamed emiatt örökre száműzte a nőt. Elsat a Medinához közeli Kilab törzsből származott. A családja férfitagjait Mohamed végeztette ki, mert fellázadtak az uralma ellen. (Ez is azt bizonyítja, hogy Elsat zsidó nő volt.) Elsat azonban nem volt hajlandó haláláig elkötelezni magát a Mohamed mellett, márpedig a próféta megkövetelte a feleségeitől, hogy haláluk után se menjenek máshoz férjhez. Mohamed elvált Elsattól. Rájchanát egyes források Mohamed ágyasaként említik, mások azt írják, még gyereket is szült neki, de az ő sorsáról nem maradtak fenn feljegyzések. Viszont Rájchana nem lett Mohamed felesége: visszautasította a próféta ajánlatát, hogy vegye fel az iszlám vallást, és inkább úgy döntött, hogy rabszolga marad. Képünk illusztráció Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty Rabszolga volt a Nadir törzsből származó Cáfija is; 17 évesen került a prófétához. Elsathoz hasonlóan Mohamed az ő családtagjait is kivégeztette, mert a Quarayza törzset támogatták az ellene folytatott harcokban. Cáfijának tehát minden oka megvolt arra, hogy gyűlölje Mohamedet. Egyes források szerint Mohamed addig könyörgött a lánynak, amíg meg nem bocsátott neki, sőt a kedvéért még az iszlám hitre is áttért. Viszont Mohamed nagyon szerette a lányt: még az egyik feleségét is megbüntette, amikor a kérése ellenére nem segített neki. Cáfija 670-ben halt meg; évtizedekkel élte túl a 632-ben elhunyt Mohamedet. A nő a zsidók számára évtizedekig a fölöttük aratott arábiai győzelem szimbóluma volt. Az iszlámban kiemelkedő szerepe van: neki tulajdonítanak több fontos hagyományt, és a történeteit több vallásjogi vitában is felhasználták. http://index.hu/tudomany/til/2015/09/01/mohammednek_zsido_felesege_is_volt/
