Csillagászat Most Érkezik A Marshoz A Nasa Óriás Űrszondája.

Jelenleg öt űrszonda működik a vörös bolygó térségében, három keringőegység és két felszíni kutatójármű. Ám a következő napokban egy amerikai és egy indiai űreszköz is keringési pályára áll körülötte, példátlan „csúcsforgalmat” eredményezve. Főként légköri vizsgálatokkal segítik majd külső bolygószomszédunk fejlődéstörténetének részletes megértését, s az élet múltbeli létezésére vonatkozó feltételezéseket is pontosíthatják.

Az Indiai Űrkutatási Hivatal (ISRO) első Mars-kutató űrszondája 2013. november 5-én, a NASA által készített szerkezet pedig 13 nappal később hagyta el a Földet, hogy aztán több mint tíz hónapon keresztül haladjanak a világűr fagyos sötétjében közös célpontjuk felé.

A 700 millió kilométeres utazás során az amerikai MAVEN keringőegység (Mars Atmosphere and Volatile Evolution Mission) tulajdonképpen leelőzte az indiai berendezést, és közép-európai idő szerint 2014. szeptember 22-én, hétfő hajnalban 3.37-kor kezdi meg a pályára álláshoz szükséges manőver végrehajtását – ami a NASA TV élő adásában is látható lesz.



Alig két nappal később, szeptember 24-én hajnali 4 óra körül a Mars Orbiter Mission (röviden MOM) fékezőhajtóműve is működésbe lép majd, feszült pillanatokat okozva az indiai küldetésirányítók számára. A tervezett menetrend szerint ugyanis a különböző eseményeknek másodperc-pontossággal kell követniük egymást, ami az ekkor nagyjából 12 perces jelátviteli idő miatt persze teljesen automatikusan zajlik majd.


Mars Orbiter Mission
Az indiai űrkutatás számára ez valójában egy technológiai próbaküldetés, amely a 2008-2009 között a Holdat vizsgáló Chandrayaan–1 keringőegység sikereinek folytatása lehet. A bolygóközi utazáshoz szükséges műszaki fejlesztések – például az automatikus fedélzeti vezérlés, a kommunikációs vagy a navigáció rendszer – kipróbálása mellett azonban tudományos adatgyűjtést is végez, öt különböző műszerrel.

Színes felvételeket készít majd a bolygó tájairól, meghatározza a felszín ásványi összetételét, légköri metán jelenlétét keresi nagy érzékenységű módszerekkel, valamint az atmoszféra felső rétegének alkotóelemeit és szökési folyamatait tanulmányozza.

Ugyan terepi adatai nem lesznek olyan részletesek, mint a „legélesebb” szemű Mars Reconnaissance Orbiter nagyfelbontású kamerájától és spektrométerétől származó képek, légköri mérései izgalmas eredményekkel bővíthetik a múltban zajlott globális klímaváltozás(ok)ra vonatkozó ismereteinket.

MAVEN
A NASA óriási méretű, nyitott napelemtáblákkal együtt 11 méternél is hosszabb űrszondáján nyolc érzékelő-berendezést helyeztek el, amelyek mindegyike légköri méréseket végez. A küldetés elsődleges célkitűzése ugyanis a bolygó éghajlati múltjának feltárása, ami döntő mértékben befolyásolta a folyékony víz felszíni jelenlétét, s ezen keresztül a bolygó lakhatósági viszonyait is.

A MAVEN ellipszispályán kering majd a Mars körül, amelynek legalacsonyabb pontját a tervek szerint időnként egészen közel helyezik a felszínhez, így nem csak felülről láthat rá a gázburokra, hanem néhány alkalommal keresztül is haladhat annak felső rétegein, kb. 125 kilométeres magasságban.


A MAVEN elképzelt látványa a Mars körül

Forrás: Lockheed Martin
A részecske- és plazmafizikai műszercsomag elemzi a napszél által szállított elektronok és ionok tulajdonságait, a nagyenergiájú részecskék ütközései miatt a felső légkörből a bolygóközi térbe távozó gázanyag mennyiségét és összetételét, valamint a légkör és az ionoszféra/magnetoszféra között zajló kölcsönhatásokat. Egy másik detektor a semleges gázok izotóp-arányait határozza meg, továbbá egy ibolyántúli hullámhossz-tartományban működő szenzor is vizsgálja az atmoszféra jellemzőit.


Az ősi, minden bizonnyal sűrűbb légkör kedvező feltételeket kínált az élet kialakulásához

Forrás: University of Colorado
Mindezek alapján a küldetés a Mars-kutatás alapvető fontosságú, mégis régóta eldöntetlen kérdéseit válaszolhatja meg, a leszállóegységek részletes terepi adatainak értelmezését is tágabb összefüggésbe helyezve.
Most érkezik a Marshoz a NASA óriás űrszondája